Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

II. Szekszárd ifj. Leopold Lajos számára: „Ázsia" vagy „bájos kisváros"? Értekeiért, jellegzetességeiért megbecsült, szeretett kisváros, vagy „Ázsia", a kultúra fő áramaitól elmaradt vidékiesség megtestesítője? Melyik volt Szekszárd ifj. Leopold Lajos számára? Mindkettő, illetve leegyszerűsítve önmagában egyik sem. Még akkor sem, ha elmondható, hogy fiatalabb éveiben inkább az „Ázsia"-\a\ kapcsolatos érzületei lehettek erősebbek, néha talán egészen erősek, míg a kisváros iránti pozitív érzelmi megnyilvánulások inkább érettebb, idősebb korára voltak jellemzőbbek. Ahogy 1931-ben egyik cikkében írta: „Szeretem Szekszárdot, ezt a bájos kis várost, nemcsak mert ott születtem, de még inkább azért, mert száz év előtt az atyám is ott született."}

6 E különbözőség érthető, mivel bizonyos fokig életkorhoz igazodó érzések. Az ifjúkor, a fiatal felnőttkor a szülővároshoz, a gyermekkor színhelyéhez kötődő kötelék lazulásával jár inkább, míg általában az idősebb kor a visszatalálásé, a szülőhely iránti érzés felerősödésé. Hiszen fiatalkorban a szülőföld, a szülőhely a látókör, a megismert tér kiszélesedésével egyúttal kritikai összehasonlítások tárgyává, sokszor elmarasztalást szenvedő áldozatává válik. Bizonyos mértékig alátámasztva Babitsnak Leopold műve, A presztízs kapcsán írt állítását, miszerint „Presztízse mindig az újnak, a távolinak, az elzártnak varí\ Igazán így érezhette ezt ifj. Leopold Lajos az 1900-as évek elején, mikor az egyetemre kerüléssel előbb Budapest, majd a húszas éveinek elejére, közepére már szinte az egész Európa tárult ki előtte. Nemcsak járt Európa több országában - Olaszországban, Németországban, illetve Belgiumban több hónapot, tanulmányutakat töltött -, hanem megismerkedett, és élő kapcsolatokat ápolt ottani tudományos körökkel. A pezsgő tudományos, szellemi, társasági élet, illetve látnivaló Szekszárddal - vagy akár más hasonló nagyságú magyar várossal - való ilyetén összevetése csak siralmas végeredménnyel járhatott, aminek egy 1905 június 28-i, Somló Bódognak írt levelében bájosan hangot is adott: „Jól esnék, ha ugyan még a vakációban is elbír egy kis Ázsiát, hogyha először is eljönne hozzánk a jövő héten Szekszárdra. "

I8 - invitálta vendégségbe jó barátját, a kolozsvári jogtudóst. Leopold a nála érdeklődő Somlót Brüsszel nyári látogatásától, a zsúfolásig megtelő szállodák, éttermek, illetve az egyetemek kiürülése végett eltanácsolta, helyette Szekszárdot maliciózusan ekképp ajánlotta: „Itt gondoskodunk róla, hogy a pincérek ne bolonduljanak meg s az összes tudósok itthon nyaraljanak. ". Azonban Leopoldnak a pezsgő tudományos, szellemi élet hiányát, nemcsak mint megfelelő közeget kellett nélkülöznie Szekszárdon, hanem, mint az új társadalomtudományos irányzatok, gondolatok, az új tudomány, a szociológia elkötelezettjeként az ezekben járatos emberek hiányát is. Amiként egyik Szabó Ervinhez címzett levelében, 1903-ban írta: „Hogy őszintén arrogáns legyek Szekszárd és vidékével szemben: vágyakozom olyan emberek után, akiknél kevesebbet tudok és nem többet. ". Leopold igen széles, mégpedig européer műveltséggel rendelkezett, de elégedetlenségében a minden új iránt fogékony fiatalkor - ekkor még csak 24 éves - összes türelmetlensége is kiérezhető az új, a modern ismeretek és tudás iránt kevés fogékonyságot mutató idősebb nemzedékekkel szemben. Hasonlóképpen érzett Szekszárd irányában Babits is: „Elégedetlen voltam, s ezt az egész kultúrát kissé elmaradottnak találtam. S valóban, inkább illett volna ez a múlt század közepébe, mint ennek az elejére, 1840-be inkább, mint 1900-ba. ". l Nem is csoda, ha ketten egymásra találtak, sőt amiképpen a Halálfiaiban Babits megörökítette, ifj. Leopold Lajos Babits szellemi tájékozódásában, ébredezésében is fontos szerepet játszhatott. Ezekben az években a Huszadik Század köréhez szorosan kötődő, szociáldemokrata munkásmozgalommal is kapcsolatba lévő Leopold a társadalmi haladás, szociológia eredményeire is támaszkodó társadalomreformálás elkötelezett híve, ekként az „Ázsia" kifejezés használata az ennek 11 Tolnamegyei Újság 1931. augusztus 8. 1. 17 BABITS 1912. 18 Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), Kézirattár-Levelestár, ifj. Leopold Lajos Somló Bódognak írt levelei 2.; Itt jegyzem meg, hogy az idézeteket szöveghűen, de a mai helyesírás szabályai szerint írom, kivéve, ha annak a stílus szempontjából jelentősége van. 19 OSZK, Kézorattár-Levelestár, ifj. Leopold Lajos Somló Bódognak írt levelei 2. 20 Leopold 1903. június 26-án kelt levele. Közli: LITVÁN 1977. 294. 21 Babits Mihály Keresztülkasul az életemen c. könyvéből idézi: KOVALOVSZKY 1990. 533. 22 Amint Babits írja Schapringer Dolfi „a modern kultúra álmait nyitotta meg" Babits regénybeli önképe, Imruska előtt. Ahogy máshol írja, „Intrus a fiatal kor túlzásával szinte megvetette ez időben a keresztényeket: hisz csak össze kellett hasonlítani a Schapringer műveltségét valamely keresztény ismerősével. Nem csoda, ha zsidók közt talált barátokat. " BABITS 1984. 355, 363., Leopold és Babits szellemi egymásra találásáról bővebben: CSEKŐ 2006a. 33-39. 345