Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

Április 24. - Szent György nap Sárkányölő Szent György ünnepe. A népmesék és az antik hitregebeli fogantatású legendák Szent György-alakjának történeti hiteleségét a tudományos kutatás nem tudta igazolni. Ezért a 20. században az illetékes pápai kongregáció Györgyöt törölte a szentek jegyzékéből. Ennek ellenére a magyar művelődéstörténetből és néphagyományból kitörölhetetlen a vitéz szent kultusza és tisztelete. Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjgyártók, vándorlegények, lóval is foglalkozó parasztok, újabban a cserkészek patrónusa volt. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány ettől a naptól számítja. Már az ókori Rómában pásztorünnep volt. A hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel azok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdaasszony kötényén, stb. hajtották át. A sárközi gazda Szent György napján hajtotta ki a tehenet a legelőre: „Szent György napkor szokott kimönni a tehén. Ekkor vágtak a homlokáról és a farka högyirül szőrt, amit a kapu alá ástak. Ezen hajtották át, hogy möggyüjjön. " Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a veszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Volt, ahol az aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást. Pincehelyen

62 a pásztorkodással kapcsolatos rigmus: „Szent György napkor, kihajtáskor Minden ember lehet pásztor. András napkor, behajtáskor, Az a pásztor, aki számol. " Tavasszal, Szent György napkor kezdték a fiatal jószágokat a legelőre szoktatni, s akkor minden gazda vagy gazdaasszony úgy a kihajtásnál, de főleg az esti hazahajtásnál kiment a pásztor elé, s úgy csalogatta haza a jószágot, amíg ki nem szokott. így tehát mindenki lehetett (és volt is) pásztor, akinek az állatát legelőre szoktatták. November végén, András napján viszont a tényleges pásztor számolta a vigyázott állatot és az érte járó bért. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is e nap. A Szent György-nap a mérsékelt éghajlatú vidékek ősi tavaszkezdő napja. „Süss fő nap, szentgyörgy nap!/Amoda van ekkis bárány, maj megfagy ". kiabálták a kölesdi gyerekek. Mint minden évnegyedkezdő, jósló nap is. Kölesden azt tartották: Ha Szent György napján esik az eső, jó termés lesz. Ezt azzal magyarázták, hogy „egyszer egy magyar katonagyereket elfogtak a muszkák és azt mondták neki, hogy nem lövetik agyon, ha megátkozza hazáját, szép Magyarországot. A legény hasznos átkot szórt hazájára: megátkozlak Magyarország, minden évben Szent György-napi esővel. S azóta ad is az Isten minden Szent György-napon esőt".

63 Kistormáson: „van ti f

res fer j érjetek kraise, sai si not sül." (Ha Szent György nap előtt megszólalnak a békák, utána hallgatni fognak. - Hideg lesz.) Általános volt a Szent György-nap előtt megdördülő égből a jó termésre következtetni. A dombóváriak úgy tudják, hogy Szent György napi harmat, bő termést hoz. Ha Szent György előtt szólnak a békák, bő termés lesz. Ha Szent György napján megszólal a fülemüle, jó tavaszt hív. A kukoricavetés egyik hagyományos napja.

65 Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a harmatszedés, különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében; vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban. Az e nap hajnalán lepedővel szedett 61 REHÁK 1964. 62 HEGEDŰS é. n. 170. 63 KORISÁNSZKY 1902. 85. 64 VARGA 1940. 60. 65 GELENCSÉR 1975. 245