Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A Sárközben, a bátaiak 66 is ismerték ezt a szokást, nagypéntek helyett ezen a napon gyakorolták a harmatszedés szokását. Reggel kimentek a mezőre asztalkendővel, végighúzták a harmatos füvön, majd kicsavarták s az így kapott vízben mosakodtak meg, hogy szépek legyenek. Sióagárdon 67 „Szent György napján hajnalba ki szoktak mennyi a kertbe, aztán a csalaniádén végig húznyi a lepedőt, utána kicsavarnyi egy edénybe a harmatát, aztán üvegbe tennyi. Adtak a teheneknek is belűle, hogy egésségesek legyenek. Ha valakinek gyulladása vót, a szeme vagy a torka, azt megkenyték vele, a harmat azt emulasztotta. Langyos harmatcseppet cseppentettek a fülébe, arra is hasznát. " Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (Pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A rontás ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával. Sióagárdon ,8 ezen a napon este babot főztek és a bab levében megmosták a keléseseket. „Éjjé tizenkét órakó kivitték a keresztútra, odavágták fazekastú a babot, aztán az széjjelszóródott. Amerre gurut, aki belelípett, az keléses lett, akit meg kenytek vele, arrú emulott. " Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan. Bogyiszlón 69 „ régön möntek az erdőre, akkor fogtak kigyót Szent György nap előtt, akkor elvágták a fejét, beletették a tyúkválúba, hogy a gúnár vagy az öreg ludak védjék a kis libát, erősek legyenek. " Kapospulán ennek a kígyónak a fejét betették a tyúkólba, mely megvédi a kiscsibét a ragadozó madaraktól. A sárköziek szerint a Szent György nap előtt fogott kígyó fejét kell beletenni az itatóvályúba, hogy a csirkék mérgesek legyenek és féljenek a ragadozó madaraktól. 71 A kölesdiek úgy tartották, hogy aki Szent György nap előtt egy gyíknak a nyakát megnyomkodja az ujjával, annak a keze után minden megered, amit ültet, mindent haszonnal tesz. 72 Szent György napját általában a kukorica, a bab, az uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából. A bonyhádiak szerint, ha a szarka e napon el tud bújni a búzában, nincs baj. Ha nem, akkor sem olyan veszélyes. A szőlőmunkák közül a metszésnek Szent György napja volt az ideje. Április 25. - Márk napja Márk evangélista ünnepe, a búzaszentelés napja, amit általában a nap délelőttjén, ritkábban az ünnep utáni vasárnapon tartottak, és részt vett rajta a közösség apraja nagyja. Mise után a hívek körmenetbe rendeződtek, keresztekkel, lobogókkal megkerülték a templomot, majd kivonultak a közeli búzaföldre, ahol a pap sok évszázados szertartással megszentelte a vetést. Odafelé és visszafelé a menet résztvevői a Mindenszentek litániáját imádkoztak és énekelték. A szentelés alatt a lányok a magukkal hozott zöld búzakoszorúkkal megkoszorúzták a menet elején vitt keresztet és lobogókat. A szertartás végén mindenki tépett a megszentelt búzavetésből. A férfiak kalapjuk mellé tűzték, a nők pedig imádságos könyvükbe tettek egy-egy szálat. Sokan egész marokkal vittek haza a zöld búzából. A szentelt búzát - mint általában a többi szentelményt nagy becsben tartották és mágikus hatást tulajdonítottak neki. Sióagárdon 73 Márk napján „hét órakó ementünk a határba búzát szentűni sokan, az egész falu, ahhó a fődhő, amellik a legközelebb vót. A pap megszentute a búzát, aztán hazagyüttünk. Mindenki a markába hozott haza, odaattuk a jószágnak, hogy egyenek belüle, hogy egészségesek legyenek. Utána aztán mindenki ment babot vetnyi, mer evvót a vetésinek a napja. " A kakasdi svábok is ismerték a búzaszentelést. Mindenki 66 KATONA 1962. 167. 67 VÖRÖS 1974. 68 Uo. 69 DIÓSZEGI 1974. 70 G. VÁMOS 1975. 71 CSALOG 1939. 72 KORITSÁNSZKY 1902. 85. 73 VÖRÖS 1974. 246
