Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
K. Németh András–Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Től, Földvár és Iván
adott. Kammerer és Ortvay Tőit Új-Dombóvár határában vélte megtalálni, 59 ezt az azonosítást idézte Csánki, valamint ide jelölte Maksay Ferenc térképe is. 61 Timár György szerint helye ismeretlen; 62 egyedül Engel Pál jelölte meg helyesen a település helyét, a dűlőnevek segítségével pontosan lokalizálta a kolostort. 63 A felsorolt, országosan ismert kutatók tévedései ellenére a helytörténet néhány művelője mindig is tisztában volt a tőli prépostság helyével. A már említett Papp István a helyszínen is járt és beszámolt fekvéséről, Pataki József útikalauzában szintén pontosan megjelölte a prépostság helyét. 65 Történeti adatok, 1268-1543 A tőli prépostság történetére vonatkozó források összegyűjtésénél a teljességre törekedtünk; ennek oka, hogy a kevés összefoglalás vagy elavult volta vagy címszó-jellege miatt nem tartalmazhatott minden adatot. A prépostság alapítását megerősítő 1268-as pápai oklevélből tudjuk, hogy a monostort Pál és Ágoston testvérek saját fáradozásukból és a hívek adományaiból Szent Imre tiszteletére építették egy Tői nevű lakatlan és puszta helyen, amelyet öröklött birtokukból Selee fiai: Kencz, Seletuk és Miklós; János fia Pál; Reunaldus fiai: Lorandus és Reunaldus valamint Kétszeri/Kétszeli (Kecscel) Odún fiai: László, Detricus és Heym hasítottak ki. Az oklevél egyúttal kivette a monostort minden püspöki fennhatóság alól és az esztergomi érsek joghatósága alá helyezte; ugyanakkor a tőli prépostot kötelezte arra, hogy az esztergomi érseki zsinatokon megjelenjék. 67 1294-ben János prépost és rendtársa (socius) Saul, a tőli Szent Imre-egyház tagjai Esztergomban Lodomér érsekkel átíratták az 1268. évi oklevelet és megerősíttették IV. Kelemen pápának a püspöki joghatóság alól történő felmentését. 68 A pápai tizedjegyzékekben a kolostor elöljárója perjelként (prior) és prépostként (prepositus) is szerepel, először meglepően sokat, 60 báni dénárt, majd 13 dénárt, végül 3 garast adózva. Ezután a prépostság lakói - különösen elöljárója - jobbára különböző birtokügyek résztvevőiként tűntek fel az oklevelekben: 1385-ben a tőli monostor prépostja és szerzetesei jelenlétében iktatták be ellentmondás nélkül Vörös Péter feleségét fivérének, Tőli Pál fia Miklós fia Imrének birtokrészeibe Tői és Kétszer/Kétszel (Kethul) birtokon, 70 1446-ban Dömötör prépost a székesfehérvári keresztesek Tolna megyei birtokairól tanúskodott egy hatalmaskodás kapcsán, 71 egy 1464-ben átírt 1455. évi oklevélből arról értesülünk, hogy Márton prépost Sólyagon tanúként jelen volt Sólyagi János itteni birtokaiba történő beiktatásnál, 1540-4l-ben pedig Mihály tőli prépost is részt vett Kétszer birtokon egy végrehajtáson. Az 1542. évi dikális összeírások szerint Tői faluban a tőli prépostnak 15 portája volt kiutalva Nagy Imrénél, 1543-ban viszont a falu összesen 7 fizető portája közül már csak 2 volt a kolostoré, 58 BALICS 1890, 284. 2. jegyzet. 59 KAMMERER - ORTVAY 1891, 263. CSÁNKI 1897, 455. 61 MAKSAY 1990, 782. TIMAR 1999,311. 63 ENGEL 2001. 64 PAPP 2000, 175. A kolostor maradványait rejtő dombról egyszerű vázlatot is készített: Papp István hagyatéka, TMÖL XIV/9. 65 PATAKI 1967, 122. Talán éppen Papp Istvántól szerzett tudomást a prépostság helyéről. 66 BALICS 1890, 284; PAPP 2000, 174-175 (a szerző 1970-ben hunyt el); ROMHÁNYI 2000, 68. Utóbbi munka Tői címszavában több tévedés is található: a prépostság nem a veszprémi, hanem a pécsi egyházmegyében feküdt; ma nem Kocsola, hanem Gyulaj északi határában található; nem a pápai tizedjegyzékben említik először, hanem 1268-ban; nem 1455-ben tűnik fel utoljára, hanem az 1543-as rovásadó-jegyzékben. 67 MES I. 717. sz. Az alapítók között feltűnő Kecscel-i nemesek - akik az utolsó név után álló de Kecscel kitétel alapján akár mindannyian innen származhattak - névadó birtoka az eltérő írásmódok ellenére is minden bizonnyal azonos az 1385-ben említett Kethul és az 1540/41-ben feltűnő Kétszer birtokkal. A névalakok hasonlósága alapján feltételezhető, hogy Kecscel/Kethul/Kétszer a kolostortól nyugatra fekvő mai Kocsola középkori előzménye lehetett. Csánki Kétszert/Kétszelt „Pari, Regöly, Szakoly sat. vidékén" vélte megtalálni: CSÁNKI 1897, 435. 68 MES II. 359. sz. 69 MonVat 1/1.262, 276, 306. 70 DL 103363. 71 SZAKÁLY 1998, R73. sz. 72 DL 45103. 73 Kammerer 11. doboz. A Kämmerer által eredetileg a Nemzeti Múzeum Levéltárából kijegyzetelt irat jelenlegi jelzetét nem sikerült megállapítani. 74 ÉRSZEGI 1978, 120. 136
