Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

K. Németh András–Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Től, Földvár és Iván

•7C (az 5, szegénysége miatt adókedvezményes portából 1, a 8 pusztává vált portából pedig további 2). A prépostságot lakói valószínűleg a török hódítás kezdetén, 1544-ben vagy 1545-ben hagyhatták el. Régészeti adatok A kolostor helyére vonatkozó legelső adatunk 1784-ből való, amikor Magyarország első katonai felmérése idején Nagykónyitól délkeletre, Paritól délnyugatra, Gyulajtól északnyugatra, Kocsolától pedig északkeletre, a mai kiterjedését már akkor elérő erdőség nyugati széléhez közel, egy nagyobb tisztáson romokat (judera) tüntettek fel.

76 Bregovics Pál tamási plébános feljegyzése szerint 1827-ben a kolostor romjai még látszottak, körülötte sokféle gyümölcsfával, egész szilvással. A következő évi gyulaji egyházlátogatási jegyzőkönyv az erdőben fekvő Tur prédiumon templomromot említ. 1851-ből Fényes Elektől értesülünk arról, hogy „ Tur pusztán szentegyház romjai szemlélhető^'. A legrészletesebb beszámoló a nagykónyi elöljáróságtól származik, 1864-ből: „Konyihoz 1 óra járásnyira (...) 'Tur'-ban (...) hajdanában a Vörös barátok lehettek, ezek clastromjának helye, temetkező helye, sőt nagyszerű kertjük kerítésének helye, még mai napig is észrevehetőleg meglátszik, és találkoznak oly éltes emberek a községben kik álitják, miképp gyermek korukban ezek előtt 50, 60 évvel csak, azon helyen több gyümölcsfák léteztek az erdőben, mellynek szelíd, jó gyümölcséből ettek is". Nem sokkal később, 1866-ban Rómer Flóris is felkereste régészeti útjai során a „kocsolyai erdőben" fekvő lelőhelyet: római párkányos és félkör-átmetszetű (tetőfedő?) cserepekből valamint vastag téglából sok malterral épült alapokról számolt be, továbbá megörökítette az egyetlen megmaradt falsarok alaprajzát is. Valószínűleg római épületre következtetett, mert megjegyezte, hogy „a téglák minden jel nélkül" valók. Az 1877-es pécsi egyházmegyei Schematismus említi a templomromot;

83 ekkor tehát még mindig lehettek látható maradványai. 1925-ben a gyulaji elöljárók említést tettek az erdőben fekvő „túri prépostságról". 1927-ben Máté József gyulaji születésű fővárosi rendőr-főtörzsőrmester a Nemzeti Múzeumhoz írt levelében - amelyben egy másik templomromról is tudósít - így számolt be a kolostorral kapcsolatos gyermekkori emlékeiről: „6-8 éves fiúcska lehettem, mikor (...) az un. Túri erdőbe, mely Eszterházy Herczeg tulajdona, szintén egy hasonló templom maradványára emlékszem''.

8 Papp István, aki feltehetően valamikor 1920 és 1960 között járhatott területen, 30 x 40 m nagyságú területen talált téglatörmeléket, a kolostor dombjának északi oldalában pedig beomlott pincéket figyelt meg, amelyek közül az egyikbe még be tudott menni. A kolostort ma legkönnyebben Nagykónyi-Ságpusztától közelíthetjük meg dél felé, de a lelőhely közigazgatásilag Gyulaj határában, a falutól északnyugatra kb. 6 km-re fekszik, a gyulaji erdő Túri-erdő nevű részében,

87 a Koppány folyóba déli irányból torkolló Vörös-víz forrásának közelében, egy kb. 10 méter magas, északnyugat-délkelet irányú, a helybeliek által Templomdombnak is nevezett magaslaton, melynek északi lábánál találkozik a patak délkeletről érkező főága és az ebbe délnyugati irányból folyó mellékér. A dombtól nyugatra, a patakkal párhuzamosan futó földút nyomvonalában kb. 50 m hosszúságban kevés MAKSAY 1990, 778; SZAKALY 1969, 12. 75 76 Magyarország I. katonai felmérése, 1783-1785. Coll. X. Sect. 26. A romokat „a hajdani Túri községgel" azonosította: POLONYI 1966, 267. 77 PAPP 2000, 175. 78

BRÜSZTLE1876, 747. 79 FÉNYES 1851, 159 (Gyula Jováncza címszó). 5U GAAL - KŐHEGYI 1975, 324. 81 Rómer XIX. 60. A rajz sajnos lépték nélküli, így az ekkor még álló falak méreteire sem következtethetünk. Rómer jegyzőkönyve alapján említi „a helységtől keletre eső erdőben régi falak" létét: GERECZE 1906, 894, az ő adatait - „Rom, középkori alapfalak az erdőben." - vette át: GENTHON 1959, 166. 82 Terepbejárásaink során semmiféle római építőanyagra nem bukkantunk a rom környékén. 83 Schematismus 1877, 93-94. 84 Községi tájékoztató lapok 1925. TMÖL Alispáni iratok, 15235/1940. (Nagykónyi) 85 MNM Rég. Ad. 37. Gy. I. (=WMMM Rég. Ad. 369-90) 86 PAPP 2000, 175. 87 A mai földrajzi név a középkori falunévből keletkezhetett: PAPP 2000, 175. A tölgy jelentésű töl szó egyébként ma is élő nyelvjárási forma, a belőlük képzett Tolna megyei dűlőneveket Id.: TMFN 1981, 786. A kolostor környékét ma vegyes tölgyesgyertyános-cseres erdő borítja. 88 TMFN 1981, 250: 48/81. A földrajzi neveket feldolgozó kötet a Templomdombtól kissé nyugatra feltüntetett Túri-dombon is tégladarabokat említ, azonban bizonyosan ez az adat is a Templomdombra vonatkozik: TMFN 1981, 250: 48/74. 137