Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Sümegi József: Adatok a középkori bátai búcsújáróhely topográfiájához

szent?" Ezekre a szavakra még a jegyzőkönyv írója is csak ezt mondhatta: „Bocsásson meg nekem az irgalmas Isten, hogy ezt a káromlást le mertem írni. " Olyan hírnévvel bírt a bátai Szent Vér kegyhely, hogy még az idegen humanista, Ransanus püspök is azt írta róla, hogy Báta „ kis falu ugyan, de előkelő az ott lévő bencés monostor miatt, mely nagy hírnévnek örvend a feltűnő csoda révén, hogy a Szentostyában Krisztus vére testének kis részecskéjével együtt látható, amint ezt igen sokan állítják, akik látták. " Garai Jánosnak a Thuróczy krónikában megörökített híres fogadalma - tehát 1415 óta -, nemcsak a közvetlen környék, de egész Magyarország legkedveltebb zarándokhelye lett. 1434-től pedig pápai búcsúengedéllyel ellátott kegyhely, ahol az ajtószárnyakra erősített vasbilincsek hirdették Garai János csodálatos kiszabadulását még a 15. század végén is, amint erről Bonfini tudósít.

35 A bátai apátság sorsa a török pusztítás után A török pusztítás véget vetett a híres Szent Vér kultusznak. Amikor a mohácsi csata után három évvel János király Zerechen Péter tolnai főispán kíséretében áthaladt Bátán és éjszakára megszállt a monostorban, a feketére füstölődött torony üres ablakmélyedései a néhány évvel azelőtti pusztítást idézték számukra. De az élet még rövid időre visszatért a monostorba, míg 1539-ben egy török rajtaütés végleg véget vetett a bátai apátságnak és a Szent Vér kultusznak.

36 Ezt követően a híres búcsújáró helyből romhalmaz, építőanyag lelőhely lett. A 19. század közepén még álltak a falai. A Danielik emlékkönyvben ezt a visszaemlékezést olvashatjuk ezekről: „Apátságának egykori nagyságáról bizonyságot tesznek annak mohlepte romjai, melyek azonban a legközelebb múlt években földig pusztíttattak el, mit elegendőképp nem sajnálhatni. E romok tudniillik a kétfelé ágazó Duna fölött igen festői képet adtak. A följárás hozzájok, főképp midőn a fák vagy a szőlők virágzottak, feledhetetlen élményt nyújtott a vándornak. És mily megható a kolostor helyéről az alatta elhömpölygő fenséges folyam és kedves környéke fölölt a szé(tekintés! A gyönyörű táj első átpillantása oly meglepő szépségű, hogy a szem nem tudja, hol nyugodjék meg először. Balra Tolna és Baranya terül el számos falvakkal és gyönyörű bortermő hegyek- és halmokkal díszítve. Jobbra a bő termése miatt a magyar Kánaán nevére érdemes Bácskának végtelen rónája fekszik, és szép ligetek és erdők szegélyezvén a Duna partjait. "

37 A 19. század végére ez is eltűnt. 1899-ben a kolostor nagy részét feldúlták, a kibányászott építőanyagot eladták. 1937-ben Csalog József vezetésével végzett ásatás pedig csak a kolostor egy kis részére terjedt ki, így annak pontos nagyságáról, méreteiről, az egykori épületegyüttesről nagyon keveset tudunk." A középkori bátai búcsújáróhely megközelíthetősége Most megkíséreljük bemutatni a bátai zarándokhely középkori földrajzi környezetét, megközelíthetőségét, az ezekre vonatkozó történelmi adatokat, valamint az egykori útvonalak mentén tett több évtizedes megfigyeléseinket. Ma Báta zsákutcás település, az 56-os számú főútról bekötő úton közelíthető meg. Nem így volt ez a középkorban. Báta évszázadai 1993, 98. j4 Báta évszázadai 1993, 74. 35 U.o. 74-75. j6 Kammerer vegyes anyagok XIII. doboz, Báta évszázadai 1993, 101-102. 37 DANIELIK 1852,381. 38 KÓNYI - HOLUB -CSALOG - DERCSÉNY1 1940, 49-60. 98