Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Sümegi József: Adatok a középkori bátai búcsújáróhely topográfiájához

1. kép 1: A Kolostorhegy megközelíthetősége déli irányból. 2: A Duna és a Sárvíz síkjából kiemelkedő bátai dombok, előtérben a középkori bátai, dunai kikötő helye.

1 A bátai bencés apátságot Szent László király 1093-ban a Dunántúli-dombság Duna medencére néző lankáinak egy kiemelkedő pontjára építtette. Egy olyan, már korábban a kelták által létesített teraszra, amelyet egyetlen ponton lehetett csak megközelíteni. A terasz fölé délről meredek part emelkedik, melynek magassága eléri a 6-12 métert. Keletről, délről és nyugatról a meredek partok miatt megközelíthetetlen volt. Ezeken a részeken a meredek part magassága 20-25 méter, míg a nyugati oldalon 18-12 méter. A Klastromhegy délnyugati pontján, egy keskeny 6-7 méter széles teraszos szerpentinen lehetett csak megközelíteni, ahol ma is a felvezető út halad a Szent Vér templomhoz. Ide csatlakoztak be a különböző irányból érkező zarándok utak. j9 A közölt fotók a 4. kép kivételével Sümegi József felvételei. 40 Dr. Lakatos Pál régész, klasszika-filológus tanárral már 1985-ben találtunk a Klastromhegyen és a közvetlen környéken kelta cserepekel, 1988-ban pedig egy ép kelta kemencét figyeltünk meg a partfalban, amelyet később Odor János tárt fel. 41 Ezek a mai magassági méretek, a középkorban a Klastromhegy jobban kiemelkedhetett a tájból. 99