Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Vida Tivadar: Az avar kori meroving típusú korongfibulák
jellemző, párhuzama ismert Hailflngenböl és Heidelberg-Kirchheimből. Hasonló keresztalakban elhelyezett emberi maszkokat azonban a meroving világ más területein is találhatunk. Itáliában az arany lemezkereszteken gyakori az en-face maszkabrázolas. Az állatstílussal együtt ábrázolt emberi maszkok ismertek angolszász temetőkből is (Beckford B , Bedford 3 ). A csákberényi fibulán látható geometrikus elemek, az ívelt oldalú körszeletek és a téglalap alakú tag, a fibulát a helyi középdudoros példányokkal ill. a Kölked-Feketekapu B 119 sírjának díszfibuláján megtalálható hasonló tagokkal köti össze. Ez a pajzs-, vagy körszelet alakú elem Kárpát-medencei sajátosság, amely mindenképpen a helyi készítés bizonyítéka. A maszkok és állatalakok együttes ábrázolása a germán művészetben ősi pogány elem, valamely istenséget és attribútumait, az őt kísérő, erejét szimbolizáló vadállatokat jeleníti meg. Mivel a germánok számára már ismert volt az állatalakok között ábrázolt emberi fej, ezért a kereszténység terjedésével átvették a Dániel-motívumot is, és ezért nehéz eldönteni, hogy adott esetben az ábrázolás pogány vagy keresztény, esetleg mindkét értelmű-e. A csákberényi fibula esetében azonban feltételezhető a keresztény értelmezés lehetősége, mert az állatstílusra utaló részletek már erősen leegyszerüsítettt, sőt hiányos formában jelennek meg, és a fibula középmedaiIonjában egy kereszt látható. 5. Öntött állatfejes fibula Fenékről (Tierwirbelfibel) A Keszthely-Fenékpusztáról ismert egy öntött, profilait szélű fibula, amelyen egy köralakú medailont négy balra néző állatfej vesz körül, szélét plasztikus megformálású állatok feje és csőre alkotja (Tierwirbel). 58 Az állatok nyaka négyszöget képez, amint az egy fridolfingi példányon is látható. 59 E fibulának nincs teljesen megfelelő analógiája, közeli párhuzamai azonban ismertek: Westheim, 167. sír , Straubing 246. sír. A fenéki fibula az állatfejek segítségével keltezhető a 7. század elejére, mert azok megegyeznek a kétfejes korongfibulákon ábrázolt állatfejekkel " (Straubing, Grab 667 , München-Aubing, Grab 816' ). További forgó ál latfej díszes fibulák ismertek a Rajna-Majna térségében, KözépNémetorszácban és az Elba-Saale vidékén. 6. Lemezfibula madárfej koszorús motívummal (Keszthely 66 ) A régi keszthelyi leletanyagban ismert egy lemezes fibula, amelynek felületén rekeszes kőberakást imitáló díszítmény, peremén dudorok láthatók. E fibulát a szakirodalomban legutóbb a mediterrán hagyományokat folytató korongfibulák csoportjába elemezték , de a rajta egyenetlenül elhelyezett geometrikus motívumok nem emlékeztetnek egyetlen eddig ismert rekeszes díszítést imitáló mediterrán eredetű korongfibulára sem. A fibula középpontjában egy nagyobb háromszögalakú díszt aprószemű 31 KLEIN - PFEUFFER 1993, 215, Abb. 70:5,6. 52 ROTH 1973, 198, Abb. 120. 53 EV1SON - HILL 1996, Fig. 28:B55. 54 SALIN 1904, 87, Fig. 205. 55 HASELOFF 1981, 131-139. 56 KLEIN - PFEUFFER 1993, 212. 57 A néprajzi hagyományok alapján a maszkábrázolásoknak lehetett mind elrettentő, ijesztő, mind pedig gyógyító-üdvös szerepük. Ebben a tekintetben figyelemre méltó, hogy a csákberényi fibulán feltehetően egy-egy vidám és egy-egy ijesztő arcot ábrázoltak. 58 HAM PEL 1905, Taf. 177,1. SALIN 1959. 238-239, Tabl. J4., BOTT 1962.51. REIß 1994. Taf 82. GEISLER 1998, Taf. 62/246:10. A fibula keltezéséhez nyújtott segítségéért Dr. U. Kochnak (Mannheim) mondok köszönetet. GEISLER 1998, Taf. 234,10. 64 DANNHEIMER 1998. Taf. 83/Grab 816,2. Ez a fibulatípus a nagy középen 3 állatalakos, nagy almandinnal díszített fibulák hagyományát követi, egykorú a szükrekeszes cloisonne-val. ezért a 6. század végére, a 7. század elejére keltezhető. (KOCH 1967. 33-34, Taf. 87,5.) 66 GARAM 1993, 114-115, Abb. 9,4. 67 GARAM 1993, 114. 86
