Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Vida Tivadar: Az avar kori meroving típusú korongfibulák

gyöngysor keretei, s ettől a szegélyen elhelyezkedő dudorokig hat kerek tag, és azok között egymás fölött ellentétesen elhelyezett háromszögek láthatók. A kerek és háromszögű motívumok váltakozása erősen geometrizálódott, elvont alakzatban madárfejekre emlékeztet. Hasonló módon helyezkednek el a csőrös madárfejek az alsópáhoki fibulán , és a Kirchheim am Ries 121. sír fibuláján is.' A keszthelyi fibula esetében tehát a meroving madárfej motívumot erősen szétesett formában, talán már eredeti jelentését sem hordozva láthatjuk. A motívum ilyen átalakulásának folyamatát jól érzékeltetei néhány kevésbé eltorzult ábrázolást mutató példány. Figyelembe véve tehát a keszthelyi fibulának ez eredeti ikonográfiától eltávolodott díszítését, más lemezfibulákhoz hasonlóan, technológiai és tipológiai alapon a 7. század második felére keltezhetjük. * * * A 6. század utolsó harmadától a meroving kultúrkörben megfigyelhető a páros fibulaviselet, a kengyeles és más kisebb fibulapárok viseletének visszaszorulása és a mellkason viselt korongfibulás viselet előtérbe kerülése. Ez a folyamat nyomon követhető a Kárpát-medence germán lakossága esetében is, amelynek anyagi kultúrája 6. század végén és a 7. század elején számos párhuzamos elemet mutat a nyugati meroving területeken és az Itáliában virágzó anyagi műveltséggel. A páros fibulaviseletet felváltó korongfibulák, a női övfűggőviselet, az amulettkapszulák, a spáták felfüggesztésének módja, a háromtagú övek a Kárpátmedencében szoros meroving kapcsolatokról tanúskodnak a kora avar kor első felében. A korongfibulák azonban a meroving kultúra által érintett hatalmas területen nem egységesek, rajtuk lokális díszítőelemek és technikák jelentek meg. A Kárpát-medence germán népei az avar uralom alatt kapcsolatot tartottak fenn a nyugati meroving világgal, a nyugati meroving divat szerint öltözködtek, viselték fegyvereiket, nyugati típusú ékszerekkel ékeskedtek. A Kárpát-medencében azonban a mediterrán későantikbizánci kultúra közelsége óhatatlanul eredményezte antik-bizánci formai elemek és díszítő motívumok átvételét, egy helyi önálló művészeti és viseleti provincia létrejöttét a meroving kultúrkörön belül. HAMPEL 1905, I, 505-506. Fig. 1515; HAMPEL 1905, II, 705-706. NEUFFER - MÜLLER 1983, Tai. 20/Gr. 121,1; KLEIN- PFEUFFER 1993. 378-379, Taf. 32. CLAUSS 1987. 537, 544; MARTIN 1991(1995), 678; MARTIN 1996, 556. 560-561. 564. 87