Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Vida Tivadar: Az avar kori meroving típusú korongfibulák
üvegberakásos cellákból kialakítottál keskeny sáv keretezi. Ennek szélesebb küllőin keresztalakban elhelyezett, háromszögalakú üvegberakások ülnek. A fibula peremén egy hatszor visszatérő elem, eltorzult madárfej jelenik meg. A fej csupán egy kereteit, háromszög alakú bemélyedés, a szem kerek foglalatban kék üveg, a csőr két hosszú nyúlvány. A fibula Hampel József részletes leírása alapján elemezhető. A középső üvegberakásos rész az ékköves fibulák (Almandin- vagy Granatscheibenfibel) korábbi hagyományát idézi, de itt az értékes almandin hiányát üveggel pótolták. A „Granatscheibenfibel" esetében azonban nem fordul elő ékkőberakás plasztikus madárfej koszorús szegéllyel együtt. Az alsópáhoki fibula felépítése inkább a filigrános fibulákkal (Filigranscheibenfibel) rokon, amelyek között több madárfej koszorús pédány is található. Hasonló felépítésű a München-Aubing temető 608. sírjának fibulája madárfej koszorú nélkül. 46 A középmedailon körül kereszt alakban elhelyezett háromszög alakú üvegberakások díszítik a sindelfingeni fibulát, amelynek a peremén ugyancsak hatszor ismétlődik a stilizált madárfejmotívum. A két fibula esetében a madárfej kiképzése is teljesen megegyezik, háromszög alakú tag jelzi a fejet, a szemnél ékkőberakás, amelytől kiindul a stilizált csőr. 47 Hasonló technikai kivitelezésű korongfibulák találhatók a Kranj-i temetőben, ahol az üvegberakások közötti teret a germán állatornamentika csökevényes motívumai díszítik. Feltételezhető, hogy az alsópáhoki fibula a filigrándíszes fibulatípus (Filigranscheibenfibel) egyszerűbb helyi utánzata, Kárpát-medencei mester készíthette a 6-7. sz. fordulóján. 4. Lemezes korongfíbula maszk ábrázolással és II. állatstílusú ornamentikával A csákberényi temető 283. sírjában a mellkason egy töredékes állapotú, préselt lemezes korongfíbula került elő, az avar kor elejére keltezhető gömbcsüngős fülbevalóval és kis vascsattal együtt. A fibula vastagabb alsó lemeze tányérszerűen kiképzett, rajta jelenleg fekete viaszos anyag maradványai láthatók. Erre a feltehetően puha alapra helyezték a fibula közepén a préseléssel díszített vékony kerek lemezt, amely egykor az egész felületet kitöltötte. A fibula közepén rovátkolással díszített szélű kerek mezőben kereszt alakzat látható. A középmedailon és a perem közötti felületet kereszt alakzatban elhelyezett, emberi arcokból és a germán II. állatstílus elemeiből kialakított, szimmetrikusan kiképzett minta díszíti. A középmedailonhoz fejjel, két-két a fibula pereme felé tekintő maszk illeszkedik. Az azonos formájú maszkokat egymással szemben helyezték el. Az egyik maszkpár egyszerűen kivitelezett, a fej almamag alakú, a szempár szabálytalan kör alakú, a száj lefelé görbülő. A másik maszkpáron ívelt vonalak jelzik a szemöldököt (esetleg a hajjal fedett homlokot), az orr rövid vonal, a szemek mandulavágásúak, a száj alig látszik. A fejek aljától két irányban fogazott állatstílusra emlékeztető testrészletek láthatók (hát, láb), amelyek azonban nem képeznek összefüggő alakzatot. E motívumok között kereszt alakban elhelyezett téglalap és körszelet motívum láthatók. A fibulának csak a rugótartója maradt meg, a tűtartó elveszett, csupán a felerősítésének helye látszik. Maszkok és a II. germán állatstílus szellemében komponált állatalakok ábrázolása a meroving kori művészet fontos eleme. Almamagalakú maszk díszíti az Engers 49 és Niederbreisig 50 lelőhelyről ismert ugyancsak préselt fibulákat (Pressblechfibel), amelyeken a II. állatstílus állatalakjain minden leegyszerűsítés ellenére is jól felismerhetők a testrészek (fejre, testre, láb). A csákberényi fibulán a fogazott II. állatstílusnak csupán jelzésszerű részletei figyelhetők meg, az alkotó nem törekedett a teljes állatalakok ábrázolására. A másik két maszk gondosabban megformált, jól látható rajta az I. állatstílus óta ismert orr-homlok-vonalak és közöttük a mandulavágású szemek. Ez az en-face fejábrázolás a középmedailonos maszkos fibulákra HAMPEL 1905, II, 706. A schretzheimi 23. és a hüfíngeni 356. sírból előkerült fibulákon a madárfejkoszorús szegély is gránátokkal kirakott. (VIELITZ 2003, 245, Abb. 109: Kat.-Nr. 855-890.) THIEME 1978, Taf. 10:7, 11:2, 12:1. DANNHEIMER 1998, Taf. 99,7. THIEME 1978,Taf. 11:1. STARE 1980, Taf. 86:7. KLEIN - PFEUFFER 1993, 212-213 Abb. 69; 338-340, Taf. 14. KLEIN - PFEUFFER 1993,212-213 Abb. 69; 419-420, Taf. 50; Az Olk 13. sírból ismert fibulát állatfejek között láthatók emberi maszkok, ua. 1993, 213 Abb. 69,1. 85
