Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Nagy Margit: A kajdacsi 2. sír fibulapárjának ornamentikája. Megjegyzések a pannóniai langobard I. stílus kapcsolataihoz
vonalkázása a veszkényi állatfiguráknál és a Grimeton-i veretnél még nyilvánvalóan a bordákat jelképezte. (16. kép 1-2.) A csüngő részekből összeállított állatalakjai az I. stílus állatfiguráinak prototípusai és mint ilyenek, a kajdacsi minták előképei. A veszkényi 3 db félgömb alakú szíjelosztó az északi eredetű Duna-vidéki állatstílus alig megfejthető értelmű képeit őrizte meg. A kompozícióba foglalt emberábrázolás igen ritka; a pannóniai langobard korszakban - a brakteátákon kívül - csak a veszkényi leleteken fordul elő. 57 A veretek félgömb formájú részét egy-egy kígyófejben végződő, egyenlőszárú kereszt alakú, zegzug vonalas niellóberakással díszített pánt négy mezőre osztja. (13-kép 4b.) A félgömbök két-két ellentétes mezőjének képei megegyeznek. Az egyikben egy emberalak, a másikban két, egymást keresztező szalagfonat részlet látható. (13. kép 4-4a.) Nehéz meghatározni az ívelt oldalú, háromszög formájú keretbe szorított emberke helyzetét: ülő, guggoló vagy megkötözött alakról van-e szó. (73. kép la,c; 2a,c; 3a,c.) A fejet félkörív keretezi, a haj függőleges vonalakból áll. A mandula formájú szemek fölött ívelt szemöldökív látható, melyet összevontak a rövid orr, a bajusz és a száj vonalával. Az így kialakult fordított Y-forma - kisebb eltérésekkel - mind a hat emberke arcán azonos. 59 (17. kép 1; 2a-3.) A testet egy ívelt oldalú rombusz forma jelzi 60 , melynek alsó szélénél vésett, plasztikus vonalakkal, hosszú ingféle ruhadarabot ábrázoltak, feltehetően a tunika ráncolt alját. (17. kép 2a.) A fej mellett kétoldalt egy-egy meghajlított térdű emberi láb van, melyeket kettős kontúrvonal választ el a testtől. A lábfejeket a lábszártól keresztirányú pánt választja el. A sarok nélküli lábbeli talpa gömb formájú alátéten nyugszik. (17. kép 2b.) A gömb néhány esetben határozottan össze van kötve a test melletti vonalak egyikével (pl. 13. kép la; 2a, 3a.), ezért az a benyomásunk, hogy a gömbök némelyike valamiféle kötelékhez (pl. béklyóhoz) tartozik. A szíj elosztók félgömbjeinek másik, átellenes mezőjében egymást metsző, háromrészes szalagfonat részlet tűnik elő, ami mindegyik mezőben nagyjából egyforma. A szalagok környezete azonban mindegyik képen kissé eltérő: a folytatásban háromszög alakú vésett mintákat és keresztirányú, vékonyabb szalagrészleteket lehet felismerni. A képmező szűkebb felső részén, és a szélesebb alsó szélen egy ill. két ívelt vonalakból álló mintázat van, melyet a nittszögek átfúrásai is megzavarnak. (13. kép 1b, d; 2b, d; 3b, d.) A szíjelosztó veretek szárainak két oldalán 4-4 poncolt, enyhén ívelő, S-alakú mintát ütöttek be. A poncok belsejét 3 db domború kör tölti ki. 61 (73. kép 4c.) A félgömbös lószerszámveretek pántos díszítésének hatása a jutási 196. sír aranyozott ezüst fibuláinak vas kengyelén figyelhető meg. Hasonló pántokkal díszítették a skandináviai és jütlandi négyszögletes fejű nagy fibulák kengyelét (pl. Donzdorf) ; a pántos díszű kengyel a langobard ékszereken egészen Itáliáig megmaradt. A mindkét végén kígyófejben végződő jutási pántok a félgömbös veretek pántjainak vaskosabb változatai. (75. kép le.) Az északi ornamentika a kígyófejeket előszeretettel használta szimbólumként. A langobardok kígyótiszteletének egyébként írásos nyoma is maradt. Az állatalakká változó, majd az emberbe visszatérő lélek a germán mitológia ismert fogalma. A kígyóvá változott és az álom ideje alatt a testet Nem lehetetlen, hogy a csüngőnek ez a részlete még a későavar öntött szíjvégek tervezőire is hatott. A tiszafüredi avar temető 496. sírjából a maga nemében unikális állatküzdelmi jelenetes szíjvég került elő: GARAM 1995, 65, 232-233, Abb. 93, 1. A szíjvég egyik oldalán az emberfejü, állattestű alak (Tiermensch) 5 részből álló borda jelzése fordítottja a veszkényi 2. csüngő bal oldali állat hasonló részletének. Fancsalszky Gábor a szíjvég képének stíluskeveredése mellett a megformálás térplasztikai tendenciáját vette észre. FANCSALSZKY 2000, 296. A veszkényi csüngő állatalakjával való összefüggés további vizsgálatot érdemel. 56 A 3 db veret oldalait László Gyula rajzaival mutatom be (75. kép 1-3.), megtartva és számozással ellátva a tárgyak és a nézetek sorrendjét: LÁSZLÓ 1974, 80, 41. rajz. A 2. sz. veret felülnézeti rajzát Gömöri János közölte. GÖMÖRI 1988, Abb. 10. 57 Emberfejek állatlábakkal Szentendre 34. sír kardszíjveretén: NAGY 1998, 291-292, 4. kép 1, 6. 58 WERNER 1962, 97-98, Abb. 18a. 59 Hasonló arcábrázolások az avar korban Oroszlány II, 41. sír, Gátér 11. sír: NAGY 2002, 175, Abb. 12, 9-11. 60 Vida Tivadar utalt kajdacsi előadásában arra, hogy a veszkényi veretek ívelt oldalú háromszög formája, mellyel az embertestet jelezték, az avar kori korongfibulák díszítésében - értelem nélkül, formai elemként - öröklődött. Megállapítását azzal egészíteném ki, hogy a legyezőforma elem az avar fogazott ornamentika egyik legjellemzőbb részletévé vált, mely az avarkor legmagasabb színvonalú tárgyain fordul elő, üvegberakásos vagy niellós változatban is, Mezőbánd 39. sír gyűrűjétől a Kölked-Feketekapu B 119. sír korongfibulájáig. Vö.: KISS 2001, 276, Abb. 114, 1. 61 A poncminta rajzát közölte: LÁSZLÓ 1974, 81. 62 HASELOFF 1981, 46. Abb. 24. 63 WERNER 1962, 98; ROTH 1973, 76, Taf. 8,2. 64 VIERCK 1967, 121, 73. j. 52
