Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Nagy Margit: A kajdacsi 2. sír fibulapárjának ornamentikája. Megjegyzések a pannóniai langobard I. stílus kapcsolataihoz

elhagyó, különleges képességekkel rendelkező lélek elbeszélését Paulus Diaconus őrizte meg Gunthram frank király álmának leírásában.

65 A veszkényi emberábrázolás pontos párhuzam nélküli és nem illeszthető be az északi stílus képei közé. A kép összeállításának módja azonban nem példa nélküli. Az Alsó-Rajna-Namur vidéki csatok egy csoportjának lemezeire szánt „állatember" kompozíciókat a veszkényihez hasonló módon tervezték meg. Az Éprave, Croix Rouge-ban előkerült bronzcsatok skandináviai I. stílusú díszítése egy szemből ábrázolt emberfejből és karmos állatlábakból áll. (17. kép 7-8.) A hosszanti sávokban elválasztott haj az északi művészetben viszonylag ritka; csak a skandináv brakteátákon és a profil-fejeknél található meg. A Dunavidéki hatású madárfejes-maszkos kardkoptatók függőleges sávos haj ábrázolásai (10. kép 11-13.) miatt Haseloff a belgiumi csatok esetében is déli hatást tart valószínűnek.

66 A csatokon nyilvánvalóan félig emberi, félig állati lényeket ábrázoltak; a veszkényi veret képeinél éppen az a szokatlan, hogy a „Tiermensch" helyzetében hangsúlyozottan egy megkötözött (?) embert, vagy ember alakú istent akartak megjeleníteni. A veszkényi fejek kerek „gallér"-}a talán arra utal (17. kép 2a, 3.), hogy az arcot eredetileg médaillon kerezte, az itáliai („Aquileia") (17. kép 4.) és az északi („Dalsland") (17. kép 6.) arcábrázolásokhoz hasonlóan. A haj és az orr-bajusz Y-alakú összevonása a Samson 11. sír koptatójának embermaszkjánál is megfigyelhető. (17. kép 5.) A veszkényi veretek emberalakjainál a faragást utánzó, vésett felületek különösen a hosszanti vonalak kialakításánál dominálnak. László Gyula a hajtincseknek és a tunika ráncainak a változó számával bizonyította, hogy az öntés és a sokszorosítás a viaszveszejtéses eljárás egyik speciális módszerével, a kiöntött viaszminták segítségével történt. A képek eltérései abból adódtak, hogy a még nem teljesen megszilárdult viaszöntvényen a sérüléseket utólag javították. A profil nézetű emberi láb nem szokatlan az északi állatornamentikában; gyakran felismerhető az I. stílus emberfejű-állattestű kompozíciónál.

68 Mint arra Wilhelm Holmqvist figyelmeztetett, az északi mesterek különféle összeilleszthető formákkal dolgoztak, akár pecsétlőről, akár öntőmintáról volt szó, és a mintákat kísérletező kedvvel, de az arányokra, a kép ritmusára és a mondanivalóra egyaránt ügyelve használták. Birgit Arrhenius a veszkényi emberképet a Grönby-i (Schonen) fibula feje mögé csavart lábú kígyóemberével hozta párhuzamba, mint az anatómiailag megvalósíthatatlan „isteni mozdulat" különféle ábrázolását.

70 Az Ekeby-i egyenlőkarú relieffibula bonyolult díszítéséről a kiterített állat tudatos ábrázolása miatt már szó esett. (75. kép 1.) A fibula első pillantásra kaotikus ornamentikájának értelméről, az összegabalyodott emberi- és állati testrészek ábrázolásáról nemrégiben két érdekes magyarázat is napvilágot látott.

71 A veszkényi félgömbös szíjelosztó képével kapcsolatban az Ekeby-fibulának most csak egy részletét, a profilból megrajzolt emberi lábakat emelem ki. A térdben behajlított lábakat, a veszkényi képhez hasonlóan, oldalnézetben ábrázolták. Az Ekeby-i fibulán a lábfejeket sarkos bakancsba bújtatták, míg a veszkényi lábak lábbelije puha talpú. A fibulán a lábakat a bokánál és a térd alatt kettős keresztvonalak tagolják. Az Ekeby-i fibula mintázatából kiemelt jobb és bal oldali láb együttese a veszkényihez hasonló kép keretét adja ki. (18. kép Ic-d.) A kelet-svédországi fibula és a nyugat-pannóniai leletek körének összefüggését mutatja, hogy a veszkényi lószerszámveretek legközelebbi párhuzamának, a hauskircheni sír csüngős veretén

72 látható I. stílusú állatfigurának (18. kép 2-2a.) közeli analógiáját is az Ekeby-fibulán találjuk meg. (75. kép le.) A geometrizálódott mintázatú hauskircheni félgömb alakú veret díszítésének rovátkolt sormintája az Ekeby-fibula fogsorainak hatását őrizheti. (75. kép 3.) A félgömbös veretek másik ellentétes mezőjét László Gyula tükörszimmetrikus állatalakok vagy madárpárok rajzaként interpretálta.

73 (19. kép 2.) A kép Joachim Werner magyarázatával érthetővé válik: két, egymásnak háttal forduló férfifej profilját ábrázolták, háromszög keretezésű szemmel, kétrészes szalagrészlettel jelzett, lefelé lógó bajusszal. A két fej szalagszerű haja a homlok fölött indul és egymást keresztezve visszatér az archoz. (19. kép l,2a-b.) Az összefonódó hajú férfiak legteljesebb képe a már 65 Paulus Diaconus: História Langobardorum III, 34; ROTH 1986, 15. 66 HASELOFF, 1981, 265-268. 67 LÁSZLÓ 1974, 80-81. A további öntési lehetőségekről Id. HEINRICH - TAMÁSKA 2002, 248-249. 68 A Tiermensch-ábrázolások hátterétől: ROTH 1986, 21-24. 69 HOLMQVIST 1968, 357-360, Abb. 2; HOLMQVIST 1980, 14-15. 70 ARRHENIUS 1986, 143-145, Abb. 15b. 71 MAGNUS 2001, ARRHENIUS 2001. 72 MENGHIN 1985, 63, Abb. 43. Stílusfejlődés szempontjából Bóna István véleménye szerint is a veszkényi veretek megelőzik a hauskircheni együttest. BÓNA 1993, 150. 73 LÁSZLÓ 1974, 81, 42. rajz; BÓNA 1974, 54-55. 53