Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Balázs Kovács Sándor: Válás a sárközi paraszti társadalomban

Annak ellenére, hogy szinte minden jogszokás válóokként ismerte el a házasságtörést, a gyakorlatban igyekeztek lebeszélni a felperest a válás megindításától. A békítési kísérlet érdekében gyakran rendeltek el haladékot, ami azt a benyomást kelti, hogy bár a házasságtörés elvileg és általában nem egyeztethető össze a házassággal, az egyes házasságokon belül azonban erre mégis lehet mód.

43 Mindez korántsem hat irreálisnak, hiszen tudjuk, hogy jóval több házasságtörési esetről szólnak a források, mint ahány különélés vagy válás céljából megindított eljárásra sor került. És még a feljegyzett esetek is csak töredékét jelenthetik azoknak az eseteknek, amelyek a házasságtörő férfiak és nők házastársainak tudomására jutott. Ezen aránytalanság ismeretében úgy véljük, hogy hiba volna a házasságtörést úgy értékelni, mint a házasság súlyos megromlásának egyik jelét. A házasságtöréshez való hozzáállást történetileg is sokféleképpen minősítették. A legtöbb törvény kettős erkölcsi követelményt testesített meg, mivel kizárólag vagy elsősorban a nők házasságtörésére Összpontosított. A feleség tettét veszélyesebbnek, éppen ezért elítélendőbbnek tartották, hiszen benne rejlett a fogantatás lehetősége, és a születendő gyermek apjának személye bizonytalan volt.

45 ha legközelebb testvér nénjének az alsónyéki elöljárók előtt tett vallomásából nem értettem volna miszerint a házassági ágyat hosszas fajtalan élete után teherbeesés által megfertőztette...eddig is érintettem rossz nőm távolléte miatt, sok keserűséget kóstoltam, sok fogyatkozást láttam, beteges édes Anyám elégtelen lévén házunkróli gondoskodásra nős paráznasága hallatára pedig még jobban neki keseredtem és eltökéltem magamban, hogy tőle Ildik Józsefnek 1790/91 ki diaetakor a protestánsok házassági dolgukban tett rendelete XXVIik czikkelyének 55dik §-sa értelme szerint végkép elváljak. Minthogy pedig a martziusi forradalom óta, a protestánsok házassági akadályuktóli kérelem az igazságügyi Minisztériumot illeti, ahhoz kell azt akár az illető törvényhatóság útján akár egyenesen és közvetlenül terjeszti: tehát alázatosan könyörgök..., hogy hűtlen s nős parázna nőmtől, mielébb lehető szabadulásom végett, őt személyesen velem együtt kegyes színe elébe idézni mind kettőnket kihalgatni, s hogyan létünket környülállásosan megtudni méltóztassék, hogy aztán mind a Tekintetes Alispány úrtól, mind Ócsényből s Alsónyékről, magamat bizonyítványokkal ellátva, szerencsétlen sorsomat közvetlenül - szegény létemre az illető törvényhatóság útján ügyvédet állítani képes nem lévén - az igaságügyi minisztérium elébe terjeszthessem. " - TMÖL. Közgyűlési iratok 860/1848. Cseh Éva decsi lakos megverte férjét Sallai Jánost, a segítsége Sándor László csúfnevén csempe kanász volt. Mint ahogy a decsi elöljárók írják bizonyságlevelükben: „Sallai Jánosné Cseh Eva, mint férjével folytonos czívódásban ellő, hol egyik, hol másik pásztorral társalkodó, kicsapongó asszonynak ismertetik. Csempe kanász, mint aféle pásztor erkölcsileg ő sem jobb jellemű mint a többi. Zsellér Ifjú Sallai János miolta házas életre lépett mind a mai napig visszás s botránkoztató életet él feleségével, de e mellett kisebb lopási s csempészkedési tényeiért büntetve is volt. " - TMÖL. A szekszárdi járás szolgabírójának iratai 2385/1864. Bogár M. András decsi lakos panasza: „Történt, hogy múlt hetekben midőn én hon nem voltam feleségem Szél Sára bizonyos helybeli Pörnyi András házához menvén hova is szolgáin Vas Mihály nevezetű csak hamar követé, mit csinyáltak mit sem, ezen különben is nem a legjobb hírben álló háznál azt határozottan nem tudhatom, elég az. hozzá, hogy midőn nevezett Pörnyi András neje jön a szállásról haza felé kapuja előtt össze csődült, kis bírák, és szomszédok azzal fogadták, hogy Sára nem voltál itthon ...vágtak nálatok. - Feleségem észre vette, hogy leskelődnek utána, utat nem keresve 3 udvaron keresztül sietett másik uttzára magát láthatatlanná tenni kívánván, azonba csalatkozott, mert a második portára düllő kertbe vízéi- ment Sallai Erzsébethel jött össze kivel remegő félénk hangon pár szót váltott is mely menekülési körülmény világosan oda mutat, hogy feleségem jóból nem járt, mert akkor nem egy ismeretlen úton, hanem a rendes utón tért volna haza. Mint hogy pedig már különben is régiebb tapasztalatom szerént nem csak sejtettem, de meg is voltam győződve arról, hogy feleségemet nevezett szolgám bírja, de egésze soha rajta nem kaphattam tűrtem mind addig míg feleségem illy világos szégyent nem hozott fejemre, de ezt már tovább nem tűrhettem feleségemmeli együtt maradás lehetetlenné vált. " Ha ártatlan az asszony visszafogadja, ha bűnös válasszák el tőle. Az elöljárók levele szerint: „a nőnek jó erköltse kétes, anyival is inkább mivel már szinte egy Pintér János nevezetű szolgálya miatt egy ideig külön éltek - de mégis a dolog szigorúbb vizsgállása nélkül a menyetske felett páltzát törni nem lehetvén. " - TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 2347/1862. „Marton István, Jakab Fiser Feleségén, úgy I. Dani Istvánnén, az Házához Csizma varratni menvén erőszakos meg paráznásításokra igyekezvén, de hogy rajtok erőt nem vehetvén, nyomoruságossan Kezéből kiszabadultak, mely cselekedete mint, hogy igen nagyra menne az Tőrvény szerént Ns. Vrgye Fogságára volna méltó, De hogy első cselekedete, a Tanáts végezése szerént 12. pálczával büntettetik, ha tőbszőr jő tsak leg kisebb is olyas reá, a Ns. Vrgyére rabságra fog adatni." - Decs világi prot. 1786. jan. 26. - „ Torméz András Felesége Kőrmőndi Jutka Törvényes büntetéssel 12 Korbáts büntetést kapott azért, hogy Ör. Döme István Fia, Ifjú Döme Jánossal Fajtalan Parázna életet, maid négy esztendőktől fogva Követvén, ugyan Torméz András által együtt Kapatván Döme Jánosnak Kalapját nagyobb világosságnak okáért gonosz, tselekedetekor el is vette: hogy tehát az. eddig követett gonosznak eleje vétessék, ugyan I. Döme János is 12 pálcza ütéssel meg intetett. " - Decs közs. prot. 1793. ápr. 14. - „Horváth Ferencz Helység Kotsissa, mivel sok féle paráznái és Tolvai életet követett eleitől fogva, melyet nyilvánságossan ő maga is meg vallott nevezetessen Sírásó Susával Fertelmes életet sok esztendőktől fogva, követ, melyet maga is meg vallott s vall, azontúl Tolvajságban is találtatott nevezetessen Borjádi István házátó a térítőről kötényeket lopott, melyet hogy meg esméritek nálla, a Tanáts előtt széjjel tépte, melyet is kész pénzben Borjádi Istvánnak meg is fizetett. Azontúl, hogy ilyen rossz, életű s nyilvánságos Parázna s kezes is, az. Helység Kotsisságából is el botsáttatott még pedig úgy, hogy a Helységben sem engettetik meg senkinek, hogy akármi tselédjének fogadja. " - Decs világi prot. 1794. jún. 15. - „Kozma Mihály, Jakab János Feleségével való 11 Esztendei Gyanús tselekedetei világosságra jővén, hogy tovább az egymás közöt edig végbe vit, gonosz tselekedetnek Kút feje meg fojtassék s tovább köztök ne folytassék, mind a Férfi, mind az Asszony 12 Korbáts és Pálcza ütésekkel meg büntettetvén 276