Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
K. Németh András–Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Től, Földvár és Iván
több, új összefüggésbe helyezett ismert adat alapján -, amelyek tekintetében máig sem jutott megnyugtató álláspontra a kutatás. írásunk a kolostorok okleveles adatainak összegyűjtésekor sem a nekik helyet adó települések, sem birtokosaik vonatkozásában nem törekedett teljességre; elsődleges célunk a topográfiai kérdések tisztázása volt. A kolostorhelyekre vonatkozó régi topográfiai adatok helyenként talán szőrszálhasogatásnak tűnő, szó szerinti idézését azért tartottuk fontosnak, hogy bemutassuk: dolgozatunk eredményei nem előzmények nélkül valók. Mint látni fogjuk, nem egyszer egész sor kutató vette át egymástól azokat az adatokat, amelyeket ismét bevontuk vizsgálódásunkba, s e gyakori, különböző helyeken és időkben megjelent információk ellenére sem tisztázódott máig e kolostorok topográfiája. APOR (Pálfa-Csalános dűlő) Kutatástörténet: Aparhant vagy Pálfa? A 12. században kialakult, ágostoni regulát követő szerzeteskanonok-közösségekből (Ordo Canonicorum Regularium S. Augustini) a középkor során 16 féle rend keletkezett. A Magyar Királyságban meghonosodott 4 rend közül a karinges kanonokok (superpelliciati) rendelkeztek a legtöbb rendházzal, amelyek többsége a Dél-Dunántúlon feküdt: Baranya megyében öt, Somogyban egy, Tolnában pedig két helyen: Aporon és Tőlön volt kolostoruk. A Szűz Mária tiszteletére épült apori ágostonos prépostság helyét - a névazonosság mellett az aparhanti templom középkori eredete miatt is - az Apar és Hant falvak egyesítéséből létrejött mai Aparhant község belterületére helyezte a kérdéshez eddig hozzászólt kutatók túlnyomó többsége, időrendi sorrendben, a teljesség igénye nélkül: Koller József, 15 Haas Mihály, 16 a Czinár és Fuxhoffer-féle monaszteriológia, 17 Teleki József, 18 Rupp Jakab, 19 a pécsi egyházmegye plébániáinak történetét feldolgozó Brüsztle József, 20 Wosinsky Mór, a Kammerer Ernő és Ortvay Tivadar által közösen írt fejezet a tizedjegyzékeket feldolgozó könyvben, Csánki Dezső, Gerecze Péter," Pataki József, Palovics Lajosnak a szerzetesrendek elterjedését ábrázoló térképe, Szakály Ferenc utolsó könyvének helynévmutatója, legújabban pedig Valter Ilona egyik cikke 28 és Romhányi Beatrix összefoglalása is. 29 A lokalizálást végzők kisebb - és ritkábban idézett - részének figyelmét felkeltette a másik, hasonló nevű Apor falu is, amelyet másként Pálfalvának is neveztek, 30 és amely a mai Pálfa község előzményének tekinthető.' Már több mint száz éve ezen Apor nevű falu területére helyezte az oklevelek alapján a prépostság helyét Karácsonyi János," valamint - elsősorban régészeti adatok alapján - két, kissé elfelejtett, 14 HERVAY 1994,31. 15 KOLLER 1804, 106. 16 HAAS 1852, 375-376. 17 FUXHOFFER - CZINAR 1860, 200. 18 TELEKI 1863, 124. 4. jegyzet. 19 RUPP 1870, 376-377; 1876, 255. 20 BRÜSZTLE 1876, 26-27. 1 Az apát-régész a hanti itatókút mellett ásatást is végzett apari plébános korában, „miután sokan az. egykori apari apáiság nyomait vélték e téglamaradványokban felismerhetni"', ám a feltárt falalapozások és a leletek is római korinak bizonyultak: WOSINSKY 1896, 774-775. Ugyanerről a lelőhelyről: ODOR 2000, 181-190. 22 KAMMERER - ORTVAY 1891, 253, 257. A szerzők helyesen a mai Aparhanttal azonosították a tizedjegyzékben szereplő Opar/Apor/Opur/Opor plébániát, de tévesen ide helyezték a szintén említett Opur/Opor település apátságát is. "CSÁNKI 1897,414. GERECZE 1906, 889. PATAKI 1967, 89. 26 PALOVICS 1988, 40. SZAKÁLY 1998, 233. VALTER 2000, 128. ROMHÁNYI 2000, 9. A szócikkbe a kolostor első említésének éveként 1314 helyett elírás folytán 1334 került; az itt említett 1453-as évszám után - mint amikor már csak a falu plébánosát említik - pedig még 1460-ban is feltűnik a prépost: ld. 43. jegyzet. 30 1462/63: possessio Apor alio nomine Palfalwa: Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Topográfia Kutatócsoport oklevélgyűjtése, DL 15705, DL 15840. 31 CSÁNKI 1897, 414. A török defterek Aport és Pálfalvát külön említik, ám a két falu valószínűleg szorosan egymás mellett épült. KÁLDY-NAGY 1960,65. 32 KARÁCSONYI 1900-1901, 141, 144. A szerző ki is emeli: ,A nemzetségnek monostora nem a mai Aparon, hanem a Pálfa határán feküdt Aporon, Vájta szomszédságában állott". Munkája majdnem minden, a lokalizálás alátámasztására általunk is felsorolt oklevelet idézett. 132
