Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
K. Németh András–Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Től, Földvár és Iván
de a középkori Tolna megyének ezt a részét jól ismerő helytörténész, a későbbiekben idézett Kiss István, simontornyai orvos és Papp István tamási plébános-esperes. A pálfai lokalizálás mellett újabban Timár György 33 és Engel Pál foglalt állást. 34 A történeti adatok tanúsága, 1314-1460 A lokalizálás megnyugtató eldöntéséhez elsősorban az írott forrásokat hívhatjuk segítségül; az alábbiakban az oklevelekben szereplő névalakok és néhány, időrendbe állított forrás köré csoportosítjuk érveinket. 1. A középkori Tolna megyében is előforduló, hasonló vagy teljesen megegyező névalakú települések azonosításakor és okleveles adataik szétválasztásakor fokozott figyelemmel kell eljárnunk, de gyakran már ez is eredményre vezethet. Úgy tűnik, hogy a Csánki által közölt, különböző módon írt névalakok segítségével is jól elkülöníthetőek a Pálfával azonos Aporra és a mai Aparhant Apar nevű részének azonos nevű elődjére vonatkozó források. Ezt bizonyítja, hogy a prépost(ság)ot említő oklevelekben a következő - a második szótag kiejtésében az elsőként idézett névalaktól eltekintve összecsengő írásmódok fordulnak elő: Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr, míg a bizonyosan Apar(hant)ra vonatkozó oklevelekben a második magánhangzó a mai formához hasonlóan nem o, hanem egy kivétellel a: Apar, Apor, Kisapar, Kysapar, Naghapar. Igaz ugyan, hogy egyszer-egyszer a mai Aparhant elődjének nevében is előfordul az Apor alak és a monostor nevének majdnem tucatnyi változatában is feltűnik az Apar névváltozat, az írásmódok azonban mégis a két településnév következetesen eltérő voltát igazolják. 2. A kérdéskört korábban tárgyaló Csorba Csaba sem foglalt állást a lokalizálások tekintetében, de felhívta a figyelmet arra, hogy a kolostort alapító Apor nemzetség a Pálfa melletti Aporon és Kusdon is birtokolt. 36 A Tolna megye hatósága által kiadott legrégibb oklevél 1314-ben éppen három kusdi nemest tilt el Walprech fia Pál Kusd és Apor nevű birtokainak s egyben az apori Szűz Mária-kolostornak a használatától." Kusd (Kösd) helyét ma sem tudjuk Csánkinál pontosabban meghatározni, aki a megyehatár környékén, a Sárvíz mentén kereste;' 8 lokalizációja mégis elegendő ahhoz, hogy feltételezzük: a kusdi nemesek nem a légvonalban is 40 km-nél messzebbre fekvő Aparon, a mai Aparhant elődjén, hanem az igen közeli, határos Aporon hatalmaskodtak. 3. Szintén a Pálfa melletti elhelyezkedésre utal, hogy 1335-ben az említett Pál és fiai valamint a birtokokra elővásárlási jogot élvező apori prépost eltiltották Pál rokonát, István fia Fülöpöt apori, kusdi és temerkényi birtokainak eladásától, Ozorai Miklóst pedig azok megvételétől. 39 A közeli, légvonalban kb. 15 km-re fekvő Ozorán élő Miklós feltehetően azért is szerette volna megszerezni e földeket, mert névadó birtokához előnyös közelségben feküdtek. 4. Ugyanezt támasztja alá, hogy a kolostornak is helyet adó Apor faluval együtt az Apor-nemzetség birtokügyeiben többször együtt szereplő, fent is említett Temerkény (Themerkyn, Themerken) sem Aparhant, hanem Pálfa vidékén feküdt. Az elpusztult települést Csánki „Pinczehely, Görbő, Miszla, Pálfa sat. vidékére" helyezte, a szintén elnéptelenedett, ma Tolnanémedi határában fekvő Gyánt birtok 1361es határjárásából azonban kiderül, hogy Gyánt keleti szomszédosa volt, s mint ilyen, a mai Pálfától 10 km sem választotta el. TIMÁR 1999, 282-283. Ö mutatott rá egyben, hogy Csánki .felcseréli a kettőt, Aparhanttal Apor prépostságot és Pálfával Apar falut azonosítja". A megfogalmazás nem egészen pontos: Csánki az általa Aparhanttal azonosított Apar (Apor) címszava alatt idéz a kolostorra vonatkozó források mellett néhány, valóban Apar(hant)ra vonatkozó oklevelet is. Az általa Pálfával megfeleltetett Apor címszóban ugyanakkor ténylegesen Pálfára vonatkozó adatokat közöl, azonban a prépostságra vonatkozó oklevelek mellőzésével. 34 ENGEL 2001. 35 Apor: AO II. 199; AO III. 280, 308-309, 436; Zichy II. 51-52, 96, 104, 116, 139, 141, 158, 471, 506; ZsO I. 293, 1819, 2541. sz.; ZsO II/l. 4228. sz.; ZsO IV. 1143. sz. Apar: Zichy V. 251; ZsO I. 4762. sz.; ZsO VII. 1408. sz. 36 CSORBA 1972,60-61. 37 AO I. 354; AnjouOkl III. 353-354; SZAKÁLY 1998, 1. sz. 38 CSÁNKI 1897,436. 39 AOIII. 172; Zichy II. 152. 40 CSÁNKI 1897, 454. A szintén velük együtt felsorolt Petrőcöt (Petrelch, Petrwch, Pethrewcz, Petrewth) Apar vidékére teszi; a szövegből azonban nem derül ki, hogy a két falu közül melyikre gondol: uo. 446. 41 DL 106143. Ld. még a főszöveg 6. pontját. 133
