Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
K. Németh András–Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Től, Földvár és Iván
K. Németh András - Odor János Gábor Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása 1 Apor és Tol, Földvár és Iván Bevezetés A török hódoltság idején a településállományt tekintve legnagyobb pusztítást szenvedett dunántúli vármegye, Tolna elvesztette középkori lakott helységeinek több mint 94%-át. (/. kép 1.) A hódítók kiűzése után az elpusztult települések helyének egy részére már nem emlékezett a középkor óta szinte teljesen kicserélődött újkori lakosság, a régi megyehatárok feledésbe merülése miatt Baranya illetve Somogy megyékhez került Tolna középkori területének több mint 40%-a is.' Ezek után nem meglepő, hogy több középkori kolostorunk pontos fekvése máig sem tisztázott, bár a megye középkori szerzetesrendi intézményeinek túlnyomó részét napjainkra sikerült pontos helyhez kötni. A bencés kolostorok közül feltárták a bátai és a szekszárdi apátság templomát, a madocsai apátsági templom nyugati toronypárjának egyik tagja ma is áll, a mágocsi apátság pedig a falu mai plébániatemplomának helyén feküdt; a földvári és az iváni apátság lokalizálásával az alábbiakban foglalkozunk. A két ciszterci apátság egyikét, a cikádorit részben néhány éve tárták fel Bátaszéken, az ábraháminak pedig ismert a helye a mai Dombóvár északi szélén. A három ferences kolostor közül ásatás folyt az ozorai területén, a paksinak - bár pontos helyét máig sem tudjuk - nemrégiben jelentős faragott kőanyaga került elő, 6 a györgyi rendház azonosítására pedig néhány éve került sor éppen e periodika hasábjain. 7 A Szentpálnak nevezett egyetlen pálos kolostort is azonosítatta a topográfiai terepmunka néhány évtizede, ezzel szemben a rövid életű simontornyai domonkos kolostor pontos holléte a város belterületén belül még mindig nem ismert. 8 A megye két ágostonos szerzeteskanonok-kolostorának fekvéséről megoszlott a kutatók véleménye, helyüket szintén az alábbiakban azonosítjuk. Szót érdemelnének még a lovagrendek, amelyek közül a johanniták öt rendházzal rendelkeztek a megyében. Ezek közül jelenleg csupán a Wosinsky által száz évvel ezelőtt feltárt - gyánti valamint a varasdi ház feltehető helye ismert. 10 A fennmaradó három épület helye jóval kérdésesebb: a középkori Fadd helyét ugyan ismerjük, de ezen belül vélhetőleg a részleges beépítettség miatt - templomhely még nem jelentkezett, a középkori Kesztölc helye földrajzi nevek segítségével ugyan meghatározható, 1- ám jelenleg jórészt erdővel borított helyére eddig nem irányult régészeti terepbejárás, a középkori Ar(a)csa feltételezett helyét ~ pedig egyelőre nem sikerült régészeti lelőhellyel megfeleltetni. Az alábbiakban néhány olyan egyházi intézmény helyének meghatározását végezzük el - kevés új és * A dunaföldvári apátság 2003-as mentő ásatására vonatkozó reszt valamint a mellékleteket Odor János Gábor, a fennmaradó részeket K. Németh András készítette. I A munkának a toli kolostorra vonatkozó része eredetileg az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében 1997 őszén Romhányi Beatrix által meghirdetett Kolostorok és környezetük című szemináriumra készült K. Németh András szemináriumi dolgozataként. Az apori és tőli apátsággal foglalkozó rész már megjelent nyomtatásban (K. NÉMETH - ODOR 2003) valamint a Tolna megye műemlékeivel foglalkozó honlapon is megtalálható ( http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/aportol.shtml ), bővített újraközlését mégis indokolta, hogy nehezen hozzáférhető, könyvesbolti forgalomba nem kerülő kiadványban jelent meg. 2 RÁCZ 1995, 178. A középkori, illetve a mai Tolna megye területének nagyságára: SZAKALY 1998, 33. 4 Az egyes kolostorok részletes irodalma helyett a továbbiakban általában a legutóbbi összefoglalásra hivatkozunk, amely további szakirodalmi útmutatással is szolgál: ROMHÁNYI 2000, 11, 61, 42. 5 ROMHÁNYI 2000, 17,7. 6 ROMHÁNYI 2000, 48-49. 7 TÓTH 2002. 8 ROMHÁNYI 2000, 64, 57. 9 Ezekre legújabban, további irodalommal: HUNYADI 2002, 58-64. 10 Gyánt: SZILÁGYI 1982. 421 ; K. NÉMETH 2001, 49; Várasd: ODOR - K. NÉMETH 2004a. II CZÖVEK 2000, 21. 31-33 (16. lelőhely, Juhakol). A lelőhelyen egy limoges-i kereszt töredéke is előkerült. 12 BERTA-GAÁL 1998, 194; 206. o. 8. kép 1. 13 PAPP2000, 138. 131
