Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Sümegi József: Adatok a középkori bátai búcsújáróhely topográfiájához

2. kép 1-2: Részben ma is a régi nyomvonalon haladnak a Klastromhegy felé vezető utak. A középkorban, az ármentesítések előtt a Duna sem ott folyt, ahol ma, s az egyesült Sió és Sárvíz a monostor alatt kanyarodott egy utolsót, hogy rövid pár száz méter után a Dunába szakadjon. A monostor tehát ebben az időben a Sárvíz torkolatában, s mint ilyen a Sárköz természetes fókuszában feküdt. Az erdélyi só szállítására is használt, Szeged irányából érkező Káliz út szintén itt érte el a Dunát, s innen szállították tovább vízen és szárazföldön a Dunántúl belsejébe.

43 Emellett a Buda -Eszék közti, szárazföldi hadiút, mely éppen az árteres részek kikerülése végett már a római időkben is a hegytetőn vezetett, a Vakször völgyön át (ma Hunyadi János utca) volt Bátával összekötve. Tehát az utazó, aki Buda irányából érkezett, a szekcsői Nyomvonala ma is jól megfigyelhető és nyomon követhető. Bátaszék története 1997,

1. 105-108. 100