Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

Csekő Ernő A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig Az ipari forradalom és a felvilágosodás eszméinek nyomán megváltozott természetszemlélet, a XVIII. század utolsó harmadában Európa szerte terjedő természetkultusz komoly hatással volt a korabeli fürdőkultúrára. A Habsburg Birodalomban II. József uralkodása alatt váltak állami üggyé a fürdőkkel, gyógyforrásokkal és az ásványvíz-kereskedelemmel kapcsolatos kérdések. A fürdőügy pártolását I. Ferenc császár is folytatta. A furdőügy XIX. század eleji fellendítésében a Habsburgok mellett az arisztokrácia játszotta a főszerepet gyógyfúrdőhelyek építése által. Többek közt a hévízi illetve a sóskúti fiirdő, valamint Tarcsafürdő építtetője is az arisztokraták sorából - gróf Festetics György, gróf Festetics Györgyné sz. Jakabházi Saller Judit és gróf Batthyány Antal személyében - került ki. A gyógyfúrdőhelyek mellett a reformkor időszakában a szabadvízi fürdés, fürdőzés még igen elszigetelt jelenség volt. Balatonfüredet elsősorban gyógyforrásai miatt felkereső vendégek közül a bátrabbak azonban már az 1820-as évektől a tó vízében is megfürödtek. A fürdés alatt ebben az időben még elsősorban a tó vízére épített fürdőházakban, fúrdőkabinokban történő megmártózást kell érteni, amit elsődlegesen a tó vízének tulajdonított gyógyhatás miatt tettek. A tihanyi apátság 1819-ben, József nádor 1821-ben építtetett kezdetleges fürdőházat Füreden, idővel pedig komolyabb fürdőházakat is emeltek.

3 Részben a füredi tapasztalataira alapozva létesítette 1839ben Széchenyi István gróf fertőbozi fürdőjét. A Fertő-tónak a gróf tulajdonában lévő partszakaszán létrehozott fürdő a fürdőház mellett zászlókkal kijelölt szabad vízfelülettel is a fürdőzők rendelkezésére állt.

4 A Tolna megyei középbirtokos családok már a reformkorban rendszeres látogatói voltak Balatonfürednek, így a soproni polgárleány, Schlachta Etelka, 1841. évi füredi nyaralását is megörökítő naplójában nemcsak a tolnai Bezerédj család egy-egy tagjával, hanem Perczel Mórral is találkozhatunk.

5 Közismert, hogy a reformkori Füreden többször megfordult Garay János is, aki Füred adottságait, szépségeit több versében örökítette meg. Mint a fentiekből is kiderül, a fürdőkultúra magyarországi terjesztésében a XIX. század első felében kimagasló szerepet játszott az arisztokrácia, illetve a középbirtokos nemesség. Azonban a század második felében kibontakozó polgárosodásnak köszönhetően szélesebb társadalmi rétegekben terjedt el a fürdőkultúra iránti igény. A polgárosodás előrehaladta egyre szélesebb körben formálta át az emberek időbeosztását, távolsághoz való viszonyát. A kapitalizálódás, a szellemi foglalkozásúak számának növekedése, az alkalmazotti viszony terjedése pedig szélesedő körben teremtette meg a szabadidőt, illetve az annak eltöltetéséhez rendelkezésre álló munkabért, jövedelmet. A vasút terjedésével pedig a távolság leküzdésére állt rendelkezésre hatékony eszköz. Mindezek mellett további felhajtóerőként hatott a Vinzenz Prießnitz nevéhez kötődő vízgyógyászat elterjedése, valamint a polgári életforma terjedésének hatásaként a higiénia iránti igényszínt emelkedése.

6 A szekszárdi fürdőélet intézményeiről a helytörténeti irodalomban elszórtan, többnyire - így például a városmonográfiában - csak jelzés értékűen esik szó.

7 Az alábbi tanulmányban a szekszárdi fürdőélet intézményesülésének felvázolására teszek kísérletet, figyelmem középpontjába állítva a városban található fürdők létrejöttének körülményeit, az általuk nyújtott szolgáltatások színvonalát, profilját, s amennyiben lehetséges ezen intézmények látogatottságát, üzletmenetét. Természetesen e fő prioritások mellett se lehet eltekinteni Szekszárd város történetének a tárgyalt témához kapcsolódó - így a városgazdálkodás, városfejlesztés, városkép alakulásával, illetve a város társadalmában bekövetkezett változásokkal összefüggő 'KOSA 1999, 10-11. 2 SZÁNTÓ 1992, 37-41.; BAJZIK 1999, 435-437.; KOSA 1999, 12. 3

HUDI1988, 112-113.; ZÁKONYI1988, 161. 4 KATONA 2001, 249-261. 5 KATONA 2002a, 143.; KATONA 2002b, 263., 268. 6 Prießnitz 1826-ban vezette be hidegvíz kúráját a gräfenbergi fürdőjében, mely a fürdő felfutásához vezetett. A XIX. század második felében Magyarország minden jelentősebb fürdőhelyén használták az eljárását. KOSA 1999, 22-24. 7 TÖTTŐS 1986, 21-22, 25-26, 69-70.; TÖTTÖS 1995, 160-161.; A városmonográfiában egy-két soros előfordulásokat ld. GLÓSZ (1989), 242.; TÓTH (1989), 290.; SZILÁGYI (1996), 39.; KACZIÁN (1996), 225-226. 351