Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig
- kérdései taglalásától, tárgyalásától. A tanulmány által felölelt időszak gyakorlatilag megegyezik a magyar történelemben polgáriként jelzett időszakkal, hiszen a város első ismert újkori fürdője, a Schubert-féle fürdőház nem sokkal az 1848-as polgári forradalmat követően kezdte meg működését. A téma tárgyalásának II. világháború, jelesül hazánk háborúba lépésének időpontjában történő lezárását az indokolja, hogy a fürdőket, strandokat is elérő, háborús gazdálkodásnak betudható szigorúbb állami ellenőrzés, illetve felügyelet okán a háborús évek történéseit egyben már érdemes együtt tárgyalni a háború utáni folyamatokkal, így például az államosítás kérdésével. Tanulmányom elején, Szekszárd fürdőéletének intézményesülése kapcsán két fontos folyamatra kell felhívnom a figyelmet. A tanulmány által felölelt közel száz év alatt jelentős átalakuláson ment keresztül a fürdőkultúra, úgy általánosságban, mint Szekszárdon. A fürdéshez kötődő gyógyászati és higiéniai jelleg mellett egyre erőteljesebbé vált a rekreációs tényező, a fürdőzés felfrissülés, kikapcsolódás, testmozgás céljából történő gyakorlása. Míg a Schubert-féle gőzfürdő az előbbiek kielégítésére szolgált, addig az utóbbiakra a csörgetói fürdő 1880-as években történt kialakítását követően adódott rendezett körülmények között lehetőség Szekszárdon. Csörgetón ezidőben a társasági élet különböző formái is megjelentek. A századfordulón megépített Hadinger-féle gőz- és kádfürdő amellett, hogy a Schubert-féle gőzfürdőt pótolta nagyobb komfortfokozaton, 20 m hosszú nyári úszómedencéje révén már a fürdőkultúra újabb ága, a testedzés, sőt az úszósport számára is lehetőséget biztosított. A két világháború közötti időszakban pedig felértékelődött a fürdőzésnek, és magának a fürdőéletnek is egy szabadabb, zabolátlanabb formája, a strandolás, mely egyben a fürdőkultúra tömegméretű elterjedésével járt együtt. Szekszárdon a Turul SE által kialakított csörgetói strandfürdő és a város vezetése által részvénytársasági formában megvalósított uszoda és strandfürdő, az úszás feltételeinek biztosítása mellett elsődlegesen az ez irányú igénynek kívánt eleget tenni. Ha e folyamatok felvázolásával párhuzamosan áttekintem, hogy a fentebb említett létesítmények létrehozásában a város mekkora szerepet vállalt, egyértelmű tendencia mutatható ki, amely a város fokozottabb szerepvállalása felé mutat. (I. táblázat) I. táblázat: A város (1905 előtt nagyközség) szerepvállalásának jellege a Szekszárdon létesített fürdőlétesítményekben Az intézmény A (nagyközség) város szerepvállalásának jellege működésének neve A (nagyközség) város szerepvállalásának jellege kezdete 1854 körül Schubert-féle gőzfürdő Nincs. 1882 Ettl József csörgetói fürdője Nincs. 1902 Hadinger-féle (később: Hungária) A nagyközség ingyentelek juttatásával Gőzfürdő és Uszoda működött közre. 1905: Szekszárd rendezett tanai :sú (r.t.) várossá válása 1924 Turul Sportegyesület csörgetói A város területet bocsátott az strandfürdője egyesület rendelkezésére a strand kialakításához. 1932 Szekszárd és Környéke A városi többségű Rt. a strand Strandfürdő Rt. strandja építtetője, működtetője volt. 1934 Csörgetói szabadfurdő A város alakította ki. Amint a táblázatból kiderül, a rendezett tanácsú várossá válást követően a település összehasonlíthatatlanul jelentősebb szerepet játszott a város furdőlehetőségeinek szaporításában. Sőt a Hadinger-féle gőzfürdő részére juttatott ingyentelek is már a városi rangra aspiráló település befektetést ösztönző, egyben azt kontroláló törekvésének tekinthető. Mindezektől függetlenül Szekszárd városa csak egyetlen komolyabb létesítmény létesítésében játszott főszerepet, az uszoda és strandfürdő építésében. Magyarországon a századforduló tájékán gyökeret verő községesítés eszméjének gyakorlatba való 352
