Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Ódor János Gábor–K. Németh András: Adatok Tolna megye néhány középkori templomáról (Dombóvár–Szarvasdpuszta; Kajdacs–Sárvíz-part; Miszla–r.k. templom; Ozora–r. k. templom)

kívánt.' 1425-ben Pipo megismételte az egyházi tizedek átruházására vonatkozó kérelmét, ezúttal cserébe egy 1600 forint értékű budai házat ígért a püspöknek." Még ugyanebben az évben a pécsi püspök és káptalan átengedte Piponak a püspöki tizedet a mondott birtokokról, cserébe pedig megkapták a budai Szent György utcában fekvő kőházat; utóbbit azonban a püspök használatra átengedte a mindenkori ozorai plébánosnak. Amikor 1426-ban Ozorai Pipo mezővárosi kiváltságot adott Ozora lakóinak, úgy rendelkezett, hogy a kiváltságlevelet a mindig általa állítandó ozorai plébános őrizze." 1428-ban Illés ozorai plébános Ozorai Pipo özvegyétől, Borbálától a férje által számára adott kiváltságok megerősítését kérte: Pipo az ozorai mészárosoknak Polgár János hospes telke mellett nyugatra egy telket adott mészárszék létesítésére, azzal a feltétellel, hogy a mészárosok minden év Mindenszentek ünnepén az ozorai plébániaegyháznak illetve plébánosának a mázsafaggyú negyedrészét adják, vasárnaponként pedig a mészárszékek valamelyikéből egyikük mindig egy sültet adjon a plébánosnak, amelyet - mivel nekik járt korábban - a bíró és az esküdtek engedtek át; aki nem sültet ad, az négy dénárt tartozzon fizetni.

35 A templom klerikusairól több adat szól az 1428-as említés után is. Fennmaradt Dalmadi Lőrinc fia Benedek, az ozorai plébánia acolytus rectorának felszentelési kérelme 1434-ből.

36 1472-ben Hédervári Imre és Miklós apjuk, anyjuk és testvéreik lelki üdvéért az ozorai várhoz tartozó Nyilas birtokot Bálint papnak és az ozorai egyháznak adományozták. A következő évben, 1473-ban az említett Bálint plébános gyóntatóként jelen volt a halálosan beteg Hédervári Imréné Garai Anna végrendelkezésénél. Utóbbi egyben az első adatunk arra vonatkozóan, hogy az ozorai plébános egy személyben alesperes - a főesperességen belüli alegység vezetője - is volt. Ezt a címet a helyi plébánosok a 16. század elején is megőrizték: 1518-ban az esztergomi érsek a szekszárdi apátot és a név szerint nem említett ozorai plébános-alesperest egy ozorai birtokügyben a tanúk kihallgatóinak rendelte, 1529-ben pedig István ozorai esperes-plébános tanú volt, amikor Hédervári Ferenc felsorolta a feleségének, Rokonoki Dorottyának adott jegyajándékait.

40 Hédervári Ferenc 1531-ben végrendeletileg oltárigazgatóságot alapított Ozorán; a lelki üdvéért Szent András apostolról misét mondó oltárigazgató ellátására egy szőlőt és ökrökkel együtt egy ekényi földet adományozott. Az oltár bizonyosan a plébániatemplomban állt; ez utóbbi intézményre a végrendelkező egy cobolyprémből készült subát hagyott, amelynek bársonyából miseruhát, eladott bőrrészének árából pedig ehhez keresztet készíttetni rendelt. Végakarata egyik végrehajtójául gyóntatóját, Jakab ozorai plébánost kérte fel Szapolyai János király, Verbőczi István kancellár és Dombai János mellett.

41 Magáról az épületről alig van adatunk. 1537-ben Török Bálint megostromolta az ozorai várat, amely Hédervári Ferenc másodszor is férjhez ment felesége, Kónyi Oroszi Máténé birtokában volt. Az ostrom azzal kezdődött, hogy „a vár oldalához csodálatos művészettel épített" egyházat felgyújtották és porrá égették. A hódoltság utáni első, 1690-es urbárium csak megemlíti a templomot, az 1696-os kamarai összeírás pedig a várhoz tartozó, lerombolt templomról emlékezik meg. Az 1714-es pécsi zsinat irataiban Ozora Pincehely filiálisaként szerepel, lerombolt Szent Margit templomával, s 1722-ben az egyházlátogatási jegyzőkönyv még mindig a középkori plébániatemplom romjairól szól. A templom újjáépítéséhez 1728-ban készített 31 LUKCSICS 1931,

1. 7. sz. (31. o. !), 754. sz. 32

LUKCSICS 1931,1. 774. sz. 33 FENYVESI 2000, 590, 593. sz. (DL 87983.) A szerző által megadott másik, hibás jelzet (DL 87982.) nem ezzel az üggyel foglalkozik. A fenti - Ozorai Pipo és az ozorai templom kapcsolatára vonatkozó - adatok közül többet említ: ENGEL 2003, 279280. 34 ÉRSZEGI 1978,1/45. sz. 35 MTA Régészeti Intézet Topográfia Kutatócsoport oklevélgyűjtése, DL 88000. (Tringli István fordítása); regeszta: FENYVESI 36 2000, 609. sz. LUKCSICS 1938, II. 337. sz. 37 Héderváry I. 287. sz. 38 Héderváry I. 388. 39 BÓNIS 1997, 4226. sz. 40 Héderváry II. 19. 41 Héderváry II. 45-46. 42 ÉRSZEGI 1978, II/7. sz. 43 U. etC. 1975, 183. 44 MOL U. et C. Fase. 46. No. 68. 45 Magyarul közölte: MERÉNYI 1939, 12. 46 Schematizmus 1981,237. 217