Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

A szabadfürdő helyének kijelölése végül a vármegyei fürdőügyi szabályrendelet megalkotását követően, a parti telektulajdonosok érdekeinek figyelembevételével történt. A táblával megjelölt helyen a város női és férfi öltözőhelyiséget építetett. A 450 pengő körüli költség a szükséges földmunkákat és tereprendezést is fedezte.

201 A szabadfürdő rendjére a szekszárdi rendőrkapitány 1934. július 9-én kiadott rendeletének szabályai voltak érvényesek. 2 Vélhetően a csörgetói szabadfürdő megnyitása is szerepet játszott abban - még ha a szabadfürdőt a helyi újság beszámolója alapján elsősorban a szegényebbek keresték is fel -, hogy a Tolnavármegyei SE a következő szezonban strandfürdőjének felújítását határozta el. A vármegyei testnevelési bizottságtól kapott 1000 pengő kölcsönből elsősorban a kabinokat építették újjá. Az újjáépítés mellett az új bérlő személye is esélyt jelentett a tó látogatottságának növelésére. Ács Sándor nyűg. gimnáziumi tanár ugyanis komoly sportszakmai múlttal rendelkezett.

205 Ennek megfelelően a Csörgetón több sportprogramra, elsősorban vízilabda-mérkőzésekre került sor az 1935. évben. A fürdőbérlő ezen kívül még további programokkal próbálta a strandfürdőt népszerűsíteni. A nyár legnagyobb rendezvénye, az un. vízisportünnepély már-már Ettl József egykori úszóversenyeinek hangulatát idézte. Az úszóverseny és vízilabda-mérkőzés mellett „vízikabarét", görögtüzes csónakfelvonulást, tombolát és szépségversenyt ígértek a szervezők.

206 Természetesen a szabadfürdő és a Tolnavármegyei SE fizetős strandja között - hasonlóan a századforduló időszakához - érdekellentétek, vitás helyzetek alakultak ki. így például a standfürdő bérlője, Ács Sándor 1935. július 1-én azért jelentette fel a szekszárdi levente segédoktatói tanfolyam mintegy 30-40, a szabadfürdő területén fürdőző hallgatóját, mert azok „(•••) fogyatékos fürdőöltözetben való fürdése által a Strandfürdő közönsége megbotránkozva a vízből eltávozott. ". A hiányos fürdőöltözet alatt Ács úszónadrágot értett, amely ugyan már egy étized múlva is teljesen elfogadott öltözéke volt a fürdőző férfiaknak, ám nem felelt meg a szekszárdi rendőrfőkapitány szabadfurdés szabályozására egy ével korábban kiadott rendeletében foglaltaknak: „ 1. §. Fürdéskor csak a mellet és alsó törzset eltakaró, át nem látszó és túlságosan ki nem vágott, azaz a jóízlést és szemérmet nem sértő fürdőruhát szabad viselni. A fürdőruha leeresztése és túl rövid nadrág vagy ruha használata tilos. A 14 éven aluli fiúgyermekek nem kötelesek teljes fürdőruhát hordani, hanem rendes úszónadrágban is megjelenhetnek. ". A rendőrfőkapitány az alispánnak írt levelében továbbiakra a leventetanfolyam hallgatóinak délelőtti fürdését javasolta. Ezt azonban elsősorban nem a strandfürdő érdekeinek figyelembevételétől vezetve tette, hanem mert „(...) a szabad fürdő a városi szegény lakosok fürdőzhetése céljából létesítetett. ". A Csörgetóval illetve jövőjével kapcsolatos eltérő érdekek, elképzelések igazából a következő évben, 1936-ban csaptak össze, mikor a tó eladása került terítékre. A tó eladásának szándéka ekkor már nem volt új keletű a város részéről, hiszen erre a város vezetése már 1932-ben kísérletet tett. Ekkor a vásárló, Gauzer Ádám vételi szándéka szerint víkendtelepet kívánt a tónál létesíteni. A város képviselőtestülete komoly vitát követően ugyan megszavazta a tó Gauzer Ádámnak történő eladását, azonban a kisebbségben maradt képviselők megfellebbeztették a határozatot.

210 Az ügyben eljáró vármegyei törvényhatóság első fokon helyt adott a fellebbezésnek, amit követően a város vezetése végül elállt az eladástól. Felmerül a kérdés, mi indította a város vezetését, hogy a közel fél évszázada város tulajdonában levő tavat eladja, hiszen az érte ígért 3200 pengő nem volt akkora tétel, ami a város súlyos eladósodottságán enyhített volna? Kétségtelen, 201 TMÖL Szekszárd város i., képvt. jkv. 1934/162. kgysz.; Tolnamegyei Újság 1934. július 25. 3. 202 Dr. Griczmann rendőrkapitány 627-3/1934. sz. rendelete, TMÖL, Alispáni i. 11975/1935. 203 Tolnamegyei Újság 1934. július 25. 3., 1935. június 8. 4. 204 A sportegyesület 1935. június 19. 3., július 6. 3. 205 A strandfürdő a hétköznapokon úszóoktatás mellett tornaszerekkel, csónakokkal, vendéglőben az italok mellett halpaprikással várta a vendégeket. 206 Tolnamegyei Újság 1935. július 20. 2., augusztus 3. 3.; Úszásban a hölgyek között Fischoff Mária, a gyermekek közt Szablár Béla, mellúszásban dr. Tóth Zoltán, sprintúszásban Börcsök József győzedelmeskedett. A „Miss Csörgető" pedig Gavra Boriska lett. Tolnamegyei Újság 1935. augusztus 7. 4. 207 Ács Sándornak a rendőrkapitányságon 1935. július 2-án jegyzőkönyvileg felvett panasza. TMÖL, Alispáni i. 11915/1935. 208 A szekszárdi rendőrkapitányság által kiadott 627-3/1934. sz. rendelet, TMÖL, Alispáni i. 11915/1935. 209 A szekszárdi rendőrkapitányság 502-2/1935. sz. irata, TMÖL, Alispáni i. 11915/1935. 210 TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1932/90. kgysz.; 61 l/kgy./10024/1932. sz. határozat, TMÖL, Alispáni i. 6633/1937. 211 TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1933/13. kgysz. 384