Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig
utaktól való távolság, stb.) kijelölésével, illetve majdani parkosításával kapcsolatos javaslatai. 180 Az úszómedence kialakításával kapcsolatosan igen körültekintőek, alaposan indokoltak, egyben sportszakmai szempontokat érvényesítetők voltak Ács Sándor cikkei, amelyek egyúttal a korabeli uszodaépítészet és úszósport fejlettségi állapotába is betekintést engednek. Első alkalommal közölt javaslatait 5 szegmens köré csoportosította: ezek az uszoda hossza, mélysége, szélessége, valamint a vízipóló, illetve a műugrás megfelelő feltételeivel kapcsolatosak voltak. A versenytávokat és a fordulókat figyelembe véve Ács is az 50 méteres medence mellett érvelt. Szerencsétlen megoldásnak tartotta a 33 méteres medencéket, ahol például az 50 m-es táv lebonyolítása megoldhatatlan. (Egyébiránt a Hungária Gőzfürdő 20 méteres uszodájában ezidőtájt tartott középiskolai versenyen 40, 60, 80 és 100 méter volt a versenytáv. ) Az uszoda mélységének illetve szélességének meghatározásában Ács az úszók, strandolok, valamint a vízipóló érdekeinek összeegyeztetésére törekedett. Szükségesnek vélte, hogy az úszók és a vízilabdázók pályájának egészére a mélyvíz legyen a jellemző. Ellenben szerencsétlen megoldásnak tartotta, ha a medence a hosszanti oldala mentén mélyül - amint az a városi főmérnök terveiben is szerepelt -, s ezáltal kisvízi és mélyvízi fordulók váltogatását teszi szükségessé az úszóversenyzőknek. Ács részletes számokkal, illetve az úszómedence tervezett felosztásával második cikkében szolgált, melyből egy igen érdekes, egyben szokatlan elképzelés körvonalazódik ki. Eszerint az 50x25 méteres medencét egy T betű mentén 3 részre kellett volna osztani. A T felső, vízszintes szára feletti harmad, mely 25x15 m kiterjedésű és egységesen 1,70 m mély, szolgált volna a vízilabda céljaira. A T függőleges szárától balra eső rész, mely 35x12 m, és egységesen 1,5 m mély, a vízipóló számára fenntartott harmad megfelelő részének meghosszabbításával együtt képezte volna az 50 m hosszú úszópályát. A T függőleges szárától jobbra eső, 35x13 m nagyságú harmadik résznek a mélysége a hosszanti (35 m-es) oldaltól, szélességben lejtett volna az 50 cm-től 1 m 30 cm-ig. Ács e megoldással félig-meddig külön-külön pályát biztosított volna az úszóknak, a vízilabdázóknak, valamint külön részt a strandolóknak és úszni nem tudóknak. Négyzetméterenként egy embert számolva 455 fő befogadására kalibrálta a medence úszni nem tudók részére fenntartott harmadának kapacitását. A műugrás helyénél 4 m mélységű medence térfogatát - egyben vízigényét - a fenti adatok mellett 1677 köbméterben határozta meg Ács. Ács Sándor fenti elképzeléseihez képest, egyben az eredeti tervekkel is ellentétben, az elkészült úszómedence hossza 33,5 m, szélessége 15 m lett. Mint láttuk, Ács ezt a medencehosszúságot úszóversenyek tartása szempontjából kifejezetten szerencsétlennek tartotta. Ehhez járult, hogy a vasbetonból épített medence vízének mélysége 1,15 és 1,70 m között változott, ily módon - a Tolnamegyei Újság állításával szemben - vízilabda-mérkőzések lebonyolítására is aligha volt alkalmas. 184 Sajnos az uszoda és a strand végleges építési költségeiről nem áll rendelkezésünkre adat. (1931 áprilisában 91000 pengővel számoltak építési költségként. ) Az úszómedence nagyságának mérséklése mögött vélhetően meghúzódó pénzszűke azonban az uszoda és strand egyéb létesítményeinek megvalósítását nem gátolták. Az 1932. július 6-án megnyílt intézmény az úszómedence méreteinek mérséklésétől eltekintve alapjaiban Haidekker városi mérnök 1930 tavaszán közzétett tervei szerint épült fel. Megépült a napozó terasz, amint a büfén és a masszírozó szobán kívül a főépületben volt még manikűrös és pedikűrös, továbbá bolt is. (Előbbieken kívül természetesen a főépületben kapott helyet a ruhatár, továbbá a négy öltöző is. A kabinos-szekrényes öltözők mellett mind a nők, mind a férfiak esetében rendelkezésre állt az előbbinél olcsóbb fogásos öltöző.) Habár ez utóbbiak építésének, kialakításának költségvonzata nyilván közel sem volt akkora, mint az a tétel, mely az eredetileg tervezett 50x25 méteres, a megvalósultnál közel kétszer akkora alapterületű medence megépítése során felmerült volna, a sportszempontokat tekintve a megvalósult megoldás nem volt szerencsés. Komoly sportesemények rendezésére nem volt alkalmas, sportuszodának nem volt tekinthető. Ez egyúttal beigazolta Ács azon félelmeit, hogy az általa megfogalmazott sportszempontok nem érvényesülnek majd. Az 1930 0 Tolnamegyei Újság 1930. július. 26. 2., A fedett uszoda igen ritka volt még hazánkban. A margitszigeti fedett uszodát azonban épp 1930-ban nyitották meg. Tolnamegyei Újság 1930. december 6. 6. 1 Ezirányú ismereteit elősegítette, hogy 1922-24 között a Jászsági Úszó Kerület szövetségi előadójaként az ország sok uszodájában megfordult. Tolnamegyei Újság 1930. február 22. 1. 2 Tolnamegyei Újság 1930. június. 25. 3. 3 Tolnamegyei Újság 1930. augusztus 2. 3. 4 Tolnamegyei Újság 1932. július 22. 2. 5 Tolnamegyei Újság 1931. április 18. 4. 380
