Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

augusztusában írott cikkében a versenyuszoda létét, főleg a vízilabda-mérkőzések bevételei okán, jó bevételi forrásnak is tartotta: „(...) ez hozza meg a részvények kamatait, nem az orvos-szoba, maszőr-terem, büffé, emeleti terrasz. Ezeket fel lehet építeni később a strandfürdő-uszoda jövedelméből, de masszőr-terem, emeleti terrasz és büffé jövedelméből uszodái nem. ". Utolsó sorával pedig tömör kifejezését adta, mit gondol az új fürdő strandfunkciójának fontosságáról: „Tisztán strandolni otthon is lehet az udvaron egy kád vízzel ésegynyugággyal."

m Az új létesítmény elhelyezkedése, amint területének kiterjedtsége kedvezett a strandéletnek. Itt szó sem volt a Hungária fürdőnél már említett zsúfoltságról, telekhiányról, habár a két intézmény közel feküdt egymáshoz. Az új fürdő 3480 nöl-ön, tehát több mint 2 kh-on terült el. Az Indóház utca illetve a vasúti fasor által közrezárt terület fürdőként történő felhasználása beleillet a vasútállomás felé eső terület beépítésének sorába. Az 1920-as években épített evangélikus templom, kislakások és az Iparos Székház által határolt, strand számára átadott területet kelet felől, napjainkhoz hasonlóan a Séd-patak határolta. A Sédet fel is használták az elhasznált víz leeresztésére.

187 A nagymedencén és a 12 m átmérőjű kismedencén kívül különböző játékok (nyújtók, hinták, mászórudak) is rendelkezésére álltak a kikapcsolódni vágyók számára. A strand területének parkosítása a város főkertészének irányításával valósult meg. Az uszoda és a strand 1932. július 6-án tartott ünnepélyes megnyitóján először a gyermekmedencét vette birtokába a gyermekhad, 1 Sí Q azt követően a nagymedencét a hölgyek. Az avató beszédet Vendel István tartotta. Az artézi kút működése hatásaiban túlnőtte a létesítmény kereteit. Az építkezés során legelőször elkészült, 245 m mély, turbinaszivattyúval ellátott artézi kút hozama ugyanis percenként meghaladta az 500 litert - mely mellet a nagymedence 17 óra alatt volt feltölthető -, így az az uszoda és a fürdő igényeinek ellátásán túl a város szükségleteinek kielégítésére is szolgált. 11. kép: 1. Az 1932. július 6-én megnyitott uszoda és strand bejárata. 2. Az ünnepélyes megnyitó. Előtérben a gyermekmedence. Tolnamegyei Újság 1930. augusztus 2. 3-4. Tolnamegyei Újság 1932. június 22. 2. Tolnamegyei Újság 1932. június 22. 2., Az uszoda és strand 1940. március 8-i leltára, TMÖL, Alispáni i. 5321/1944. illetve TMÖL, Szekszárd város i, képvt. jkv. 1933/44. kgysz. Tolnamegyei Újság 1932. július. 9. 1. Tolnamegyei Újság 1931. november 14. 2., 1932. június. 22. 2. 381