Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig
átültetésére Szekszárdon érdemben a két világháború közötti időszakban került sor. A szorosan Vendel István polgármester személyéhez kötődő városgazdálkodási irányzat - mely a közmű- illetve közérdekű, ráadásul bevételt termelő beruházások saját erőből történő megvalósítását, és község általi üzemelését vallotta - eredménye volt az 1932-ben átadott uszoda és strandfürdő, még ha a város megrendült anyagi helyzete miatt megvalósításához külső tőke bevonására is szükség volt. Schubert-féle gőzfürdő A mezővárosi jellegű település vezetésének első, a tudatosság jelét magán viselő kommunális fejlesztéseinek idején - amely során a szépészeti szempontok is hangsúlyt kaptak 9 -, 1854 körül építette fel, és nyitotta meg Schubert János borbély és seborvos gőzfürdőjét. A mai napig álló emeletes épület a korban népszerű, „keleti" motívumokat alkalmazó építészeti irányzat egyik érdekes, a domborzati viszonyokat architektúrájában jól kihasználó, vidéki példája. Az épület funkciójához illeszkedő homlokzati megjelenés hitelességét jelzi, hogy még a mai szekszárdiak is „törökfürdőként" emlegetik az épületet, pedig valójában az épület, az elsősorban gyógyító és higiéniai szempontokat érvényre juttató, orosz gőzfürdő volt. 1. kép: Az egykori gőzfürdő épülete 2003-ban. (Csekő E. felv.) A fürdő vélhetően jó fekvésének is köszönhette kezdeti fellendülését. A város É-D tengelye mellett, a központi Béla tér közelében, az azzal átellenben lévő domboldalon fekvő gőzfürdő megközelítését az is segítette, hogy utcáját 1858-ban kikövezték. A fürdőház prosperálását más tényezők is befolyásolták. A vendégek kiszolgálását szélesíthette a Schubert János által 1855-ben nyitott kávéház. Figyelembe véve, hogy a városban ekkortájt a nagyvendéglőt és a kaszinó vendéglőjét kivéve jobbára csak kocsmák voltak, ez a vendégek számára vonzóerővel bírhatott. Ha a fürdő személyi feltételeit vesszük számba, akkor sem találhatunk kifogásolnivalót. Azzal, hogy tulajdonosa, működtetője, Schubert János eredeti foglalkozását A községesítés elméletéhez, budapesti gyakorlatához Id. SIPOS 1997, 163-174. 9 GLÓSZ1989, 246. 10 TÖTTŐS 1995, 160. 11 így orosz gőzfürdőként írta le például Töttős Gábor. TÖTTŐS 1995, 160. 12 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL), Szekszárd mezőváros i., köztanácskozmányi jegyzőkönyv 1858. október 13. (XIII/1858.); GLÓSZ (1989.), 246.; Töttős Gábor az utca kikövezését egyenesen a fürdőház hatásának tulajdonítja. TÖTTŐS 1995, 160. 13 Schubert János a Rímay-félc pinceépületben nyitotta meg kávéházát. TMÖL, Megyehatóság iratai (i). XII.B 6916/1955. 353
