Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
V. Kápolnás Mária: Károk és haszonvételek. Érvek, ellenérvek és az ármentesítés valósága Bátán a 18–19. században
Báta nagyközség pedig a kért anyagi hozzá járulást és hatósági támogatást megnyerve készséggel visel endi illetőleg meg ajánlja az épitésből reá utalt költséget és munka erőijeién alázatos kérvényünkkel van szerencsénk több érdekelt községnek is ezen útrész ki építésére vonatkozó óhajtását kifejező./. alatt mellékelt bizonylatokat csatolni. Alázatos kérelmünket megújítva, maradtunk. A Tekintetes Törvényhatóságnak Alázatos szolgái: Purt Aurél jegyző Sümegi György bíró " ' A központi járás szolgabírája támogatta az elképzelést, de a megyei közgyűlés elutasította, mert a budapest-pécsi vasút építése rendkívül igénybe vette a megye anyagi erejét. A bátaiak egy dologban nagyot tévedtek: azt hitték, hogy a vasút és a bajai híd megépítése nem befolyásolja az út és révátkelés jelentőségét. ,, 1892. október 22. A bátai révek műszaki leírása Báta mező város alatt elterülő kis és nagy Dunán fenálló két rév átkelésről. A két rév elsősorban Báta és Szeretnie szomszédos községek közötti közlekedési út összeköttetésül szolgál, kiterjed különben Baja és vidékének forgalmi közvetítésére is. Helyszíni fekvésüket illetőleg az, tekintve, hogy védetlen ártérben elhelyezve és az élő Dunának gyakori mederváltoztatásoknak alávetve vannak, kevésbé kedvezőnek mondható. A ./. alatti helyszínrajzban I: jelölt Duna átkelési hely a város belterületével határos s állandó helylyel bir, és mivel a kis Duna mint holt Dunaág csak kevés vizmozgást idéz elő, és csekélyebb szélességű, a kompátjárás kötélvezetékkel van ellátva, lévén a kifeszített kötél jobb felől a kedvezőén fekvő parthoz, bal felől pedig a töltés út végéhez erősítve. A II:-vei jelölt és az élő nagy Dunán használatban levő komp átjárás, ugy az átkelési irányát, mint a komp kikötési helyeit a Dunának egy felőli part szakadásai és más felőli öntései miatt, időről-időre kénytelen változtatni. Gyakorabbi változást idéznek elő a Duna különböző vízállásai is. A jelenlegi vízrajzi viszonyokat tekintve a helyszínrajzban A-D-vel jelölt útirány Duna középvizálláson aluli, tehát alacsonyabb vizállások mellett van használatban, az A-C irány mint kedvezőbb csak akkor jöhet használatba, ha a C kompkiálló hely melletti Duna öntések /: zátonyok :/ a megkívántató mélységre víz alá kerülnek, ez akkor történik, ha Budapesten a Duna a semponton felül circa 2.50 m. és ennél magasabb szinélyen áll. A kis Duna szélessége, illetve a rév átkelés hossza 60 m., a nagy Dunán az átkelés hossza 580-640 m. hosszú, és mind két átkelésnél a vizjárművek a kompok közönséges mindkét végén egyenlő szélességű erős bokonyból és lágy fa frost deszkából épült dereglyék, melyek méretei a következők: 1., A hosszak 19-20 m.-ig 2., A szélességek4.7-5 m.-ig A magasságuk 1.10 m. és mint már említve volt a I: sz. révnél a vezeték kötéllel, a II: számúnál pedig az evezők segítségével történik az átkelés. A révekhez vezető közlekedési utakra nézve megjegyzendő: a./ A Duna baloldalán Pestmegyében fekvő Szeremle községen keresztül Bajától a baloldali révházhoz egy 6m. korona szélességű 8 km. hosszú töltés út vezet, mely egyszersmind Duna védgátul szolgál és ez idő szerint kavicsolva nincs. b./ A Duna jobb partján A-val jelölt rév kicüló helytől az I: sz. révátkelésig az ártérben egy a talajmagasságban elhelyezett 4 öl széles közönséges út vezet, melynek folytatása Báta belsőségén keresztül kavicsolva, ismét tovább azonban Furkó nevezetű helyig ismét minden kőépitést nélkülöz, midőn végre Furkónál a Budapest-eszéki műutba torkol. Kelt Baja 1892 évi október 22-én. Pheschka Károly oki. mérnök s.k. Báta 1893 február hó 26. Bárdos Dániel hbiró s.k. P.H. Németh Béla hjző s. k. Horváth József elöljáró s. k. " Forrás: TML. Alisp. i. 1598/1881. TML.Alisp.i. 920/1890. 346
