Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Forrai Ibolya: Csonácolás a bukovinai székelyeknél
tanított. A páter neve alatt 3 darab szerepel a gyűjteményben. A szövegek közt megtalálható „A dúsgazdag és a szegény Lázár" című dráma (Jantsó Ferenc neve alatt), amelyet szintén ismertek és előadtak farsang idején a bukovinai magyarok. Az istensegítsi Gáspár Simon Antal kéziratos füzetében a játék egy késői változatát örökítette meg 1924-ben: „Dúsgazdag Históriája Mely a régi töredékekből össze szedetett és a kegyes olvasó kedvéért most leíratott" 15 A játék előadása Hadikfalván szokásban volt még a két világháború közötti években is, ahogy erről a teveli Bíró Lázár beszámolt (ő játszotta szegény Lázár szerepét). A 18. század folyamán virágzó iskolai színjátszásnak és iskoladráma-írásnak fennmaradt egy késői példája is Csíksomlyón, a ferences klastrom könyvtárában. A darab: „Krisztus születéséről való Imitatio, mely betlehemi módon mondatik" A szöveg végén olvasható: „Irta Bandi Péter mp. 1841-ik Esztendőben melyet akor el is folytattak a Jézus születésének megemlékezetére és az ő Ditsőségére." Bandi Péter valószínűleg nem szerzője, hanem kompilátora vagy másolója a közismert darabnak, s azt az emlékezet támaszára, a játék megtanulásához foglalta írásba, az előadáshoz szükséges minimális utalásokkal (pl. mondva, énekelve). A csíki betlehemes hosszabb szövegváltozatát közölte Orbán Balázs. Ez a változat a Bandi féle szövegnél terjedelmesebb prológus és epilógus szöveget tartalmaz, jóval terjengősebb magyarázatban ismerteti a játék tartalmát, célját, s mindezt két szereplő - a Királyszolga és a Király - előadásában. Ebben a változatban az epilógus után következik csak a pásztorok ajándékkérési jelenete, ezzel zárul a játék. A bukovinai szövegek Bandi Péter szövegváltozatához állnak közelebb. A bukovinai játék székelyföldi eredetét erősíti meg az is, hogy ismerték és használták Kájoni János Cantionaléját 18 , az ebben megőrzött egyházi és népénekeket. Domokos Pál Péter erre külön fölhívja a figyelmünket: „...komolyan és szigorúan gyakorolt vallásos életük templomi és templomon kívüli megnyilvánulásaiban a 'Kájoni koncionálét' használták. A hazatelepített bukovinaiak egyik kiemelkedő képességű képviselőjétől, az 1895-ben, Istensegítsen született Gáspár Simon Antaltól a Cantionale Catholicum énekeinek hosszú sorát jegyeztem föl. " Bár a fenti adatok a játék székelyföldi eredete mellett szólnak, eddig még nem bizonyított, hogy a bukovinaiak a betlehemezés szokását, s a szövegeket még a Székelyföldről vitték e magukkal, vagy későbben tanulták a körükben szolgáló papoktól. A bukovinai székelyek betlehemes játékát először László Mihály említi 1877-ben: „A karácsonyi betlehemes játék is megtalálható náluk, s ebben nemcsak fiatalok, hanem meglett férfiak is részt vesznek. A legények karácsonykor eljárnak a leányok háza ablakai alá a Csordapásztorokat énekelni, ilyenkor egy kis itallal szolgálnak nekik. " 20 Először May land Oszkár ' jegyezte le a Déva határában lévő Csángótelepen (összeépült a várossal) a játék szövegét, s 1896-ban közreadta. Alig egy évtized múlva Szabó Imre 22 már fényképekkel, dallamokkal közli a dévai játékot. 1914-ben Józseffalván Kodály Zoltán " megtalálta „A bötlehem versei 1890-re" című kéziratot, s a játékot e szövegkönyv felolvastatása alapján rögzítette, javította. A kéziratban feljegyezték, hogy 1898-ban és 1900-ban volt járás. Ebben a szövegben maradt fenn a legterjedelmesebb prológus (6 ötsoros és 4 négysoros versszak), hiányzik viszont az epilógus. 1914-ben Kálmány Lajos Győrökön jegyezte le a játékot. 1941-ben a bácskai Hadikligeten Manga János, 1943-ban Istenesen Benedek András és Vargyas Lajos 26 jegyezte fel a játék szövegét, dallamait, a szokás és játék összefüggéseit is megvilágító megfigyeléseit. 1948-ban már filmen is megörökítették - Tevelen a Ugyanekkor a szintén minorita Mártonffy Mór és Cseke Juvenalis teljesít szolgálatot a bukovinai magyar falvakban. 15 GÁSPÁR 1924. 16 A kéziratot Szlávik Ferenc 1912-ben találta meg, s az ő másolatában az EA 1285 ltsz.-on található. SZLÁVIK 1912. 17 ORBÁN 1869,2:151-156. 18 Kájoni János (1629-1676) ferences rendi szerzetes a csíksomlyói kolostorban. 24 irodalmi, teológiai, történeti és zenei művet hagyott ránk. Járatos volt a festészetben, a nyomdászatban és orgonaépítésben is. Legismertebb műve a Cantionale Catholicum napjainkig négy kiadást ért meg: 1676-ban, 1719-ben, 1805-ben és legutóbb 1979-ben Domokos Pál Péter szerkesztésében. A Cantionale 820 egyházi éneket, két passiót és öt litániát tartalmaz. 19 DOMOKOS 1979, 141. Lásd még: SZENDREY - DOBSZAY - RAJECZKY 1979. 20 LÁSZLÓ 1877. 21 MAYLAND 1896. 22 SZABÓ 1905. 23 KODÁLY 1953. 24 KÁLMÁNY 1914a-c. 25 MANGA 1941. 26 BENEDEK - VARGYAS i.m. 49