Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Balázs Kovács Sándor: Nemzetiségi együttélés. Kölcsönhatások és ellentétek a sárközi magyarok és a körülöttük élő nemzetiségek (németek, szerbek) kapcsolatrendszerében

elszegényedéstől, a zsellérsorba jutástól". A valóság azonban ennél keserűbb. Többnyire zsellérsorba kerültek a szerbek, a német gazdák zselléreivé. Ugyanakkor dohány- és szőlőtermesztéssel, fuvarozással és kupeckedéssel foglalkozó zsellérréteg is megfigyelhető közöttük. A szerb nagycsalád szívesen pásztorkodott, a racka juh százával, ezrével legelt a domboldalakon. A szerb ember szemében az állat volt a legnagyobb érték, hiszen az szolgáltatta a legtöbb hasznot: a táplálékot, a közlekedési eszközt, a ruha alapanyagát, s ha eladta juhait, abból származott legfőbb jövedelme. A két világháború között egyetlen híres szerb juhászról van hírünk (Decs határából), Szuprics Vendelről. Viszont a korábbi időkben, ha nem is nagy állománnyal, de sok szerbnek volt birkája. Sőt, a megye 18. századi újratelepülésétöl számított első évtizedekből fennmaradt összeírások és más levéltári iratok bizonyítékul szolgálnak arra, hogy nem egy faluban (pl. Bátaszéken, Cikón, Medinán, Sióagárdon és Szálkán), a saját szükségleteket meghaladó számú birkát tartottak. Ez az igénytelen állat, mely jól hasznosítja a gyönge legelők füvét is, gyapja révén nélkülözhetetlen ruházkodási alapanyagot szolgáltat. Húsa, sajtja és túrója évszázadokon át népszerű élelmi cikk volt. A szerb szerette a vásárba járást. Egyik legkedveltebb időtöltése volt hajtóként és puskásként részt venni a vadászatokon. Együttélés A nemzetiségi összetételt tekintve nem csodálkozhatunk azon, hogy a 18. században idekerült németek gyakran konfliktusba kerültek a már itt élő magyarokkal, még abban az esetben is ha nem egy településen, hanem csak a szomszédságban éltek. Várdomb község német lakossága Mária Terézia uralkodása idején, 61 SZILÁGYI 1999, 97. 62 SZILÁGYI 1999, 98-99. 63 TMÖL. Procesus Civilis (Proc. Civ.) 1305. - Várdomb község levele dátum nélkül: „Pilisi Helység, és Várdombja között egyenetlenségnek eredete, eképpen következik: lmo Mind akkoráig, méglen német nemzetet gyűlölő Babits Imre Tetts. Uraságunk Jspányává nem lett, mind akkoráig Pilis Várdombjával olly egyességben, és jó szomszédságban élt, valamint az józan elme, és a felebaráti szeretett magával hozza, és parantsollya, s mind addig Berek részi legelőnkben 3. Toll fátul alacsony foka torkáig nem halgattattunk (mellynek örökös birtokára szálíttattunk) méglen Babits Imre ispánnak két színűsége fortélyai meg nem vette eleinket: Kiis ekképpen kezdette fortéllyát, hogy : meg szállítván meg boldogult várdombi bírót, Faidenhámert, hogy engedné meg a Bereki részben való várdombi legelőn, melly tartomány ekkoráig csakugyan nem egyébre, hanem rossz legelőre alkalmatos, a pilisi szántó marhát szántás alkalmatosságával legelni, mellyre az meg nevezett bíró, mint szomszédságot szerető jó lelkű ember kérésének engedvén, minden hátramaradás nélkül engedelmet adott. Melly engedelem után „ 2 " esztendőre a többszer nevezett ispány Pilisieknek: hízelkedvén, azokat Várdombiakra fel híttván, nevezett legelűnkbűl pilisiek által erőszakosan egészlen ki záratott. Mellyre elegendő, és élő bizonyságaink vannak. Ennek meg mutatására pedig, hogy Babits ispány még Uraságának is hívtele volt, maga pilisi hellység köteles bizonyságot tenni, mert, hogy jövendőre az Hellységet még Uraságával is öszve bújtassa, az többszer meg nevezett Bereki valami 4. Bagla sasos szénára való legelőnket Tettes Uraság Akota nevezető olly réttyével fel tserélte, melly minden esztendőben 30. vagy 40. Baglya apró szénát közönségesen meg ád, csak azon okbúl, hogy jövendőben az egész Berek, és Zsold Tettes. Uraság Allodiális Pettyére nemű nemű képpen port indíthassanak, a mint imé mostani alkalmatossággal már pilisieknél munkába is vagyon. 2do Ugyan többszer emiétet Babits Ispány ingerlésébül Sár vizétűl fogva egész le vágott füzesig, az az egész legelőnkön végig minden esztendőben belly ebb szántogatott Pilis Hellység, és vagy 15. Ölnyire szélességnyit, az egész határon végig erőszakossan már bé is szántottak, és azon felül éppen az. is nagy hasznokra szolgált (hogy boszszú állásokat tovább folytathassák) azon Fölséges parantsolat, melly valami 11. Esztendőknek előtte az fák szaporítása miatt ki botsáitatott, mert ugyan akkor, s azonnal a Pilisiek vagy 100. Szál fűzfa veszszőt, majdnem Várdombja alá, és Vár dombi birtokban ültetett, melly helytelen tselekedeteket nem tűrhetvén, Várdombiak a fűzfa ágokat ki kezdették szedni, de Pilisiek által hatalmasan azoktul el kergetettek, és annak vigyázására Korsós nevezetű csőszt rendeltek, ezt látván Várdombiak tartván két rész között történhető ember haláltul, a ki szaggatóstul el állottak, a meg nevezett csősz pedig azon üdőtől fogva Várdombiakat, és annak marháit, kik oda mentek el annyira bírságolni kezdette, hogy a bírság többre mégyen 8a forintoknál, a miben pedig más telhetetlen Pilisiek által Várdombiak bírságoltattak, az is reá mégyen 43 forintra és 28 krajcárra, valamint az. itt accludált specificatio sub A. meg mutatja, és az. óltátul fogva az egész Sár vizéig az fokon tulnán való legelőnktűi ki rekesztetettünk 3tio Már végtére az Sár vize mellett Alátson fok torkátul maid az mostan tsinált hídig, melly lehet 130. Öli hoszszúságú, és 50. Öli szélességű darabot, a hol az Várdombi Csorda Sárvízre italóra mehet, és álló hellyé lehetett, azon is Babits Ispány fortélya által Pilisi hellység 2. Léniában 1152. Szál karóval, egy holnap előtt azon szin alatt, hogy Enyhelly, más szin alatt pedig, hogy töltés légyen, el ültetett, ugy Tettes. Uraság akarattya ellen, mint Várdombi hellység híre nélkül. De még is Babits Ispány fortélyos munkájából, mert a midőn maga az Tettes. Kegyes Uraságunk az helyet visgálta volna, két község előtt szemére vetette, hogy eő légyen minden rosznak kútfeje, mivel, Tettes. Uraság híre nélkül ollyanra adott engedelmet, mellyre hatalma nem lévén, és a kösz tsendességet villongásra indíttya, a mint meg is történt, mert valamint eddig, úgy ez utánn is enyhely nélkül el lehettek volna, hogy pediglen avval erősítik annak hasznos voltát, hogy ennek előtte 15. Esztendővel 3. Pilisi lakos az által meg mentette volna életit, bé vett szokásokban vagyon, hólt borossan hazajárni, nem volna tsuda tehát ha többen halnának is a Sár vizében, s akkor, ha az 294