Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Balázs Kovács Sándor: Nemzetiségi együttélés. Kölcsönhatások és ellentétek a sárközi magyarok és a körülöttük élő nemzetiségek (németek, szerbek) kapcsolatrendszerében
egyházra, a községi elöljáróságokra és a céhekre is kiterjedtek. Felkérték a felettes egyházi hatóságokat, hogy a településeken szüntessék meg a felekezeten belüli nyelvi - nemzetiségi elkülönülést. Ahol a lakosság ért magyarul, ott ezen a nyelven folyjon az istentisztelet, ahol nem, ott felváltva magyar és német nyelven. Az elöljáróságnál a magyar nyelvtudás kritériumát a jegyző mellett a községi elöljárókra és a templomi szolgálatra tartozókra is kiterjesztette. Megszüntették azt a gyakorlatot, mely szerint a vegyes lakosságú községekben a nemzeti arányok szerint választanak elöljárókat. A céhekben az elöljáró csak magyarul tudó személy lehet. A céhgyűlés, a céh adminisztrációja is magyar nyelvű legyen. Egy év múltán nem vehető fel olyan inas, aki nem tud magyarul. A megyei közigazgatás már eddig is magyar nyelvű volt, a még meglévő latin nyomtatványokat magyarra cserélték. Nemcsak az úriszéki tárgyalások, hanem a beadványok nyelve is kizárólag magyar lett. A közgyűlés végül felszólította a birtokosokat, hogy az uradalmak igazgatásában szintén térjenek át a magyar nyelvre. 18 A későbbi beszámolók szerint az eredmények azonban igen szerények. 1832-re Pari német ajkú községben 69 tanuló már magyar ruhában járt. A többségében német völgységi járásban az elöljárók magyar ruhát viseltek, de az iskolások nem. A magyarul nem tudó iskolamesterek pedig továbbra is németül tanítottak. Augusz Antal jelentése szerint Tolnán, Mözsön, Bátaszéken a német gyerekek jó előmenetellel tanulnak magyarul, magyar ruhában járnak. 20 1836-ban még egy lépéssel tovább ment a megye. Felszólítottak minden 30 éven aluli lakost, hogy másfél éven belül adják fel viseletüket, különösen a harisnyát, különben kényszeríteni fogják őket. A fenyegetés azonban nem használt. 22 A korabeli statisztikai adatok azt mutatják, hogy a reformkorban történtek lépések az itt élő nemzetiségek asszimilációja irányába, általában a kevert lakosságú, a nyelvhatár mentén, illetve a forgalmi csomópontokban fekvő településeken. Ez azonban nem a magyarosítási kampánynak, hanem az objektív adottságoknak az eredménye volt. A magyarosítás csak felszíni sikereket hozott, tartós eredménye csak ott volt, ahol a fejlődés eleve ebbe az irányba mutatott. 23 18 TMÖL. Közgy. jkv. 2125/1832. 19 TMÖL. Közgy. jkv. 2663/1832. 20 TMÖL. Közgy. jkv. 428/1833. hogy azokat figyelemre méltó tekinteteknél fogva a harisnya viselet elhagyására különösen azon okokból, hogy lábaiknak ártalmas, tisztikép oly hozzáadással szóllítsák fel, hogy a még 30k évet meg nem halladottak azon viseletüket a jövő Mindszent napig (1837. nov. 1-igj megváltoztassák, külömben az e részben hozatott több végzések értelmében azok elhagyására kénszerítő módok által is fognak szoríttatni... " - TMÖL. Közgy. ir. 335/1836. Gyönk: „A népességnek nagyobb része örömest járattya gyermekeit az oskolába, a Német szüle hallya, ha ezek valamit tanulnak, és tudnak magyarul, de azokkal az harisnyát, és térdig érö bugyogót nem hagyattyák el, - minek okául szegénységeket, Német viseletek kevésbe kerülését adják elő - továbbá: hogy a Szülék, gyermekeik harisnyáit magok készítik el, edj magyar lábra valóból, két vászon bugyogót készítnek el, és edj tzipö felinyi áru légyen, mint egy csizmájé. " A magyar nyelv terjedésének és a nemzetiesedésnek akadályai a következők: „Nemű nemükép még az. Öreg Németekben, és így a fiakban is ált szivárgó, lappangó irigység-idegenség. Jób apjától Magyar Országra kihozott, házánál Genius gyanata leg erössebb zavaratu szekrénybe lévő Teutoniai viselet eranti való ragaszkodás. Némelyeknek a magyar nyelv elleni gyülölsége, mely miatt gyermekeiket magyarul tanítatni nem akarják. " A hiányosságok megoldási lehetőségét is felvázolja a táblabíró: „A jó Magyarul Tanuló Német gyerekeket meg jutalmazni, s így bennek a Magyar nyelv eránti ingert gerjeszteni, szükséges - melly lassan, s észrevehetetlenül maga után fogna vonni, a szőr harisnya s szeméremmel meg ütköző fél nadrág vagy bugyogó eranti való idegenséget is. Mivel még is az. szőr harisnya, annak kötszijja tapasztalás szerént a testnek ártalmára van is az Öreg Németek, ezeknek hetyke Legény fiai, mintegy büszkélkednek feszes harisnyájokban, kékségig szorított, s készakarva el roszitani kivánt láb ikrájokon, s hogy ezek is tapasztallyák, milly ügyeiléssel légyen a Nemes Vármegye az éptest állására, alkotásara: leg tzélszerübbnek vélvén ha tarka bugyogó, hosszúszárú szőr harisnya - kivált a fiataloknál, mivel ez már 1829/30ik Esztendő ujjontz állításkor olly veszedelmesnek esmérte, hogy az Högyészi ifjak közül mind anyi bodzás lábúnak találtatott, és ezen hibát a Katonai fő Orvos, egyedül a szőr harisnya, s ezt megszorító szíjnak tulajdonítá - miről az Nemes Vármegyének jelentés is adatott bé - Adó alá vettessen. " A német iskolákat gyakrabban vizsgálják meg, hogy így a tanítók a magyar nyelv tanításában, a tanulók pedig annak tanulásában „jobban fel buzdtassanak - a Kurta bugyogó, hoszu szőr harisnya, és Szijkötelék adója - mind a férfi, mind a Leány Tanulókra, minthogy ezek nagy bé folyással bírnak a Nemzetisedésre (Kétyen edj magyar Balga Legénycse bugyogóval cserélte fel gatyáját egy Leányért) -jutalmul osztasson ki. " - TMÖL. Közgy. ir. 276/1840. 23 GLÓSZ1987,21. 284
