Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Zentai Tünde: Tolna megyei épületek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Zentai Tünde Tolna megyei épületek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban A klasszikus értelemben vett népi kultúra és életmód komplex bemutatására a szabadtéri múzeumok a legalkalmasabbak. Ez a múzeumtípus lehetőséget nyújt arra, hogy a tárgyakat eredeti funkciójuknak megfelelő kontextusba helyezzük és értelmezzük. A rekonstruált környezetben nemcsak a tárgy látható, hanem a vele egykor összefüggésben létező többi tárgy is, mégpedig - ideális esetben - származási helyüknek megfelelő társadalmi, gazdasági szintű épületben, portán és településformában, a flóratartománnyal együtt. Amennyiben a rekonstrukció hiteles, konkrét családok tárgyi világán keresztül közvetíthetünk reális képet a múltból. - A helyben megőrzött épületekben, településrészeken a fölvázolt célt még autentikusabban meg lehetne valósítani, ha ehhez elegendő tudományos potenciál és anyagi forrás állna rendelkezésre. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum dél-dunántúli tájegységében Tolna megyét két telek képviseli, a faddi és az őcsényi, ezen belül 28 épített objektum és mintegy 2400 műtárgy. Bemutatásuk előtt - éppen a kontextus érdekében - röviden ismertetem a tájegység múzeológiai tervét.

1 1. kép: A Dél-dunántúli tájegység telepítési terve. A házak származási helye balról jobbra: Fadd, Hidas, Zádor, Csököly, Szenna, Muraszemenye, Ocsény, Drávacsehi. Terv: Zentai Tünde 2001, szerkesztés: Búzás Miklós, rajz: Sabján Tibor. (Fotó Deim Péter 2003.) 1 Részletesen: ZENTAI 1976, 2001. 237