Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Vass Erika: A grábóci szerb ortodox kolostor búcsúja

mesterségbeli tudással készített képfal jól illik a keleti centrális térszervezetű enteriőrbe, talán azért is, mert e teret a képfaléhoz hasonló barokk stílusú falképekkel és látszatarchitektúrával díszítették.

40 3. kép: A grábóci ikonosztazion. Az ikonosztázionon és a falakon látható képek megpillantása a templomban imádkozót az Ó- és Újszövetség szereplőinek közösségébe emeli. A képfal nem sorompó, hanem a megdicsőülés birodalmának egyfajta ünnepélyes kapuja. Az egész kompozíció fölött a Kereszt áll, mint Krisztus átfogó, kiengesztelő, üdvözítő müvének szimbóluma.

41 A Kereszt két oldalán Szent János és Szűz Mária láthatók, hat-hat prófétával. Az ikonosztazion közepén az Isten Anyja megkoronázása jelenet kapott helyet. ' Ez a kompozíció az ortodox művészet egészét tekintve a jelenlegi Magyarország területén a leggyakoribb, bár szórványosan előfordul még a történelmi Magyarországon is. Feltételezhető, hogy kialakulásában szerepe volt a magyarországi Mária-kultusznak. Ez a típus, valamint a többi nyugatias elem a hazai ortodox egyházmüvészetben mélyebb gyökeret eresztett, mint az egy tömbben élő ortodoxok művészetében.

43 Az ikonosztázionon szereplő tizenkét apostol között ott van Szent Pál is, de nincs ott a karióti Júdás; vagyis Szent Pált az egyház egyetemes akarata beemelte abba a közösségbe, - az apostolok karába -, aminek sohasem volt tagja. A királyi kapun az Angyali üdvözlet, felette Ábrahám és Izsák képe, az északi mellékajtón Szent István diakónus, felette Mihály arkangyal képmása, a déli mellékajtón pedig Aranyszájú Szent János, felette Gábor arkangyal látható. A királyi kapu két oldalán Szűz Mária és Jézus nagyméretű 4U

NAGY 1994,44. 41 HÄMMERLE2001, 126. 42 L. SZABÓ 1988,9. 43 NAGY 1994. 75. 44 CSERBAK 2001, 34. 222