Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Vass Erika: A grábóci szerb ortodox kolostor búcsúja
templom előcsarnokának (narthex) és központi terének (naos/hajó) nagy, függőleges felületei és a hajó kupolája a többrészes elbeszélő, történeti képciklusok hordozói, ahol bibliai jelenetek láthatók. 30 A templom belső festése 1785-ben fejeződött be, mesterei az ukrán Andrej és a bécsi Franz Flórián Hoffmann festők voltak." A harmadik rész a szentély, a diadalmas egyház szimbóluma. A férfi rész és a szentély között a háromajtós, gazdagon díszített ikonosztázion áll. A grábóci ikonosztázion ismertetése előtt röviden összefoglalom az ikonok szerepét. Az ikon többjelentésű, görög eredetű szó, és ábrázolási, képet, hasonmást jelent. Az ikon, mint műalkotás gondolati és anyagi kép egysége. A gondolati kép maga a transzcendentális lényeg, az Isten, az őskép. A gondolati képet a külső kép közvetíti az ember felé. Az ikonok szemlélésekor a nézőnek nem szabad elmerülnie a kompozíció szépségében, hanem arra kell törekednie, hogy meglássa a képben testet öltött gondolati képet. Vagyis az anyagi természetű művészi kép vezetése révén emelkedhetünk föl lélekben a kimondhatatlanhoz. Az ikon önmagán túlmutató szimbólum: külső anyagi képe jelenvalóvá teszi a gondolati képet a mi empirikus világunkban. Az eredeti, azaz az ábrázolt van jelen az anyagban. E tulajdonsága teszi az ikont alkalmassá arra, hogy kapcsolatot teremtsen a földi és a transzcendens között. Az ikon egyrészt tanító funkcióval rendelkezik: a maga vizuális eszközeivel megtanítja a hívőknek a Szentírás történéseit; másrészt kultikus szerepe révén a hívő számára évről évre jelenvalóvá teszi a krisztusi történetet. Az ikon rendelkezik az archetípus erejével, ezért csodatévő erőt tulajdonítanak neki. A hívő úgy tiszteli, mint magát az archetípust: csókolja, hódol előtte, lelki segítséget kér és kap tőle. Az ikon a nézőben az érzelmek egész skáláját (sajnálat, együttérzés, szeretet, megbocsátás, humánum stb.) is előhívja, innen az ikon megtisztító funkciója." „Az ikon tehát egy információs rendszer része, s mint ilyen a kommunikációs folyamat egyik szintje. Az istentiszteleten az ikonokon ábrázolt eseményt felolvassák a szent iratokból, majd eléneklik a verses parafrázisát. A felolvasott szöveg, a dramatikusan előadott himnusz és a képi ábrázolás komplex élménye jelenti az információs rendszert és a kommunikációs módot, ahogy az időben létező konkrét közösség megemlékezik a múlt nagy tetteiről, és kapcsolatot keres és teremt a fizikai tapasztalatokon túlra került tagjaival. Ugyanebben az információs rendszerben, és ugyanezekkel a kommunikációs módokkal szocializálja a belépő új generációkat, és adja át nekik ismereteit. Az egyén és a közösség a liturgikus élmény felemelő-megtisztító (katartikus) hatásával fokozatosan gazdagodva a proporcionális analógia révén törekszik az ismeret és léthierarchián fölfelé. "' A grábóci ikonosztázion 1768-ra készült el, és a későbarokk-rokokó stílus első megjelenési formája." Az ikonfestészetnek erre a korszakára jellemző, hogy asszimilálta a korabeli nyugati keresztény barokk művészet számos elemét. A Grábócon is tevékenykedő Vasa Ostojic a Bécsi Művészeti Akadémia barokkos hangvételét képviseli. Mind a szentendrei püspöki székesegyház, mind a grábóci templom számára készített képei kvalitásos mesterre vallanak, de nem tekinthetők igazán ortodox alkotásoknak, nem is az elmélyült vallásos áhítat számára készültek, hanem elsősorban díszítő célt szolgálnak az ikonosztázionon." E stílus jellegzetességei a naturalisztikusan megmunkált, főképp növényi motívumokból álló faragványok és a lunettát teljesen be nem töltő fal. A grábóci ikonosztázion szerkezetének megtervezésekor az ikonfalépítő mester a pillérfők magasságáig felhúzott egy zárt állványzatot, erre tizenkét mandorla formájú táblát és Golgota kereszt-kompozíciót állított. Ily módon a fal is két egységre tagolódik: a zárt alsó részre, valamint a lunettát be nem töltő, faragványokkal körülölelt levegős fölső egységre. A mandorla alakú táblák csoportosítása a Golgota kereszt kiemelését szolgálja, s ezt segíti elő a kereszt alapépítménye is, melyet Grábócon a keleti hagyományoktól idegen Isten szeme-kompozíció díszít." A grábóci ikonosztázionon uralkodó nyugati szemléletmódú kompozíció indokolttá teszi, hogy a szerkezetre ne csak az ikonfal, hanem a képfal megnevezést is alkalmazzuk. A kiváló festői és fafaragói 30 CSERBAK 2001, 35. 31 L. SZABÓ 1988, 2. 32 L. SZABÓ 1988,7-8. 33 NAGY 2000, 7-9. 34 CSERBAK 2001, 34. 35 SZILÁGYI 1999,41. 36 NAGY 1994,41. 37 NAGY 1994, 29. 38 NAGY 1994,32. 39 NAGY 1994.41. 221
