Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Lantosné Imre Mária: Ikonográfiai program és szakrális tájformálás (Závod a 18–19. században)

A fenti szobrok állítása nem volt véletlen. A plébániatörténet leírása szerint a falu fogadott ünnepein, Nepomuki Szent János -, Szent Flórián -, Szeplőtelen Fogantatás -, Páduai Szt. Antal -, valamint Szent Donát napján, körmenetben vonultak szobraikhoz és adoráltak. Néhány kegyúri központban pl. a Batthyány birtokon végzett kutatásaink alapján a fogadott ünnepek rítusát a pécsi egyházmegyében azonosnak mondhatjuk. Závodon négy, ún. Strass-Kapelle vagy más néven Frohnleichnam-Kapelle található. Ezeket az úrnapi, körmeneti célokat szolgáló kápolnákat az alapító családok és leszármazottaik gondozták. Külön említést érdemelnek a határbeli kápolnák. A Kisvejke felé vezető út mellett állt a Szentháromság kápolna, amelyet ünnepén látogattak, és szentmisét tartottak. Az ünnepnek különös nyomatékot adott, hogy a szomszédos, korábban filiális Kisvejkéről is átjöttek a hívek precesszióval, hogy együtt ünnepeljenek. A község belterületén áll Szent Anna kápolnája. A hozzá fűződő hagyomány minden bizonnyal korábbi, mint a fenti emlékeké. A kápolnát generációkon át a kitelepítésig a Lusz-család gondozta. Az emlékezet megőrizte, hogy a Szent Annát ábrázoló olajfestmény mellett látható volt egykor a „Hét aluvó Szent" " képe. Fiszteletükről Magyarországon csak elvétve találunk adatokat. Legendájuk szerint 251-ben Decius császár üldözése alatt, keresztény hitük miatt egy barlangba befalazták őket. Ott elaludtak, s csak II. Fheodosius császár idején - más legenda szerint 370 év múlva - ébredtek fel újra, s miután a csoda nyilvánvalóvá lett ismét elaludtak. A szír vagy efezusi erdetű legenda a mediterrán vidéken át kerül francia földre, ahol Tours-i Szent Gergely tesz róla említést. Tiszteletének jelentős régiója Elsass és a Freiburgi püspökség. Úgy véljük, hogy helyi kultusza összefüggésben lehet a kegyúri Mercy-család elsass-lotharingiai származásával. Szintén német nyelvterületről ékezett szokás, miszerint a „Hét aluvó Szent" ünnepén, Verbena officinalis-t (vasfüvet) gyűjtöttek és szenteltettek. Ezt mint szentelményt álmatlanságra és fejfájásra alkalmazták. Végezetül röviden szólnunk kell Závod kálváriájáról. A falu fölé magasodó Kálvária hegyen, 1737-ben Anton Jakob Vogl plébános idején állították a kálváriakápolnát és a 13 stációt. Ennek tematikai kánonja a Fulda és Rajna menti középkori kálváriákkal azonosnak mondható. A keresztcsoport a nádasdi Hernesz kőfaragó munkája. Figyelemreméltó a História Parochiae megfogalmazása, miszerint „... az Úr temetése kápolnáját jó anyagból, a jeruzsálemi imitáció formájára építettük föl, 15 öl mélység, 8 öl magasság és 6 öl kitérj édesben... A fatoronnyal először (az épület) 11 ölre emelkedett ki... "

43 A závodi kálváriakápolna - a későbbi homlokzati átalakítások ellenére - alaprajzában, külső és belső térkiképzésében régiónkban egyedülállóan őrizte meg a szentföldi Szentsír-templom kápolnáinak hagyományát. Az eredeti jeruzsálemi Szentsír-kápolna két részből áll: az un. Angyalok kápolnája előtérből és a Krisztus testét egykor őrző sírfúlkéből. Jézus sírfúlkéje és a sziklakápolna többszöri átépítések ellenére megtartotta azt a kápolnasejtet, mely a középkorban modellként szolgált Észak-Itáliában, valamint a német nyelvterületen.

44 A másolatként felépített európai változatokat, az eredeti térosztást megőrizve alakították ki. A sírfülke külső, fél oszlopokkal és vakárkádokkal díszített falfelülete is a jeruzsálemi formát idézi. A Szentsír-kápolnák másolása egykor a Szentföldre zarándoklók és utazók révén, a 10-18. század között, főleg az egyházi és a világi kegyurak szándékából terjedt el Európában. Magyarországon csak a 18. századi újjáépítéseket követően jelenik meg ez a sajátos kápolnatípus. Építésük, Szilágyi István kutatásai szerint, csak Burgenlandban, valamint Észak-Magyarországon, az Eszterházy- és a Nádasdy- illetve az egyházi birtokokon kísérhető nyomon. A závodi kápolna alaprajza a jeruzsálemi Szentsír-kápolna mintájára két osztatú. Falai az épület méreteihez képest rendkívül vastagok (55 cm). A belső teret félköríves záródású nyílással ellátott válaszfal osztja ketté. A szentélyben (sírfülkében) életnagyságú, szuggesztív, fából faragott, festett Krisztus korpusz fekszik. A plébániatörténet szerint a kápolna eredetileg fa huszártoronnyal épült. Ez a torony, az eredeti jeruzsálemi példát figyelembe véve föltehetőleg a szentély, az un. sírfülke felett állt. Időközben átépítették, és a tornyot megszüntették. Megmaradt azonban eredeti formájában a szentélyrész, kívül tíz fél oszloppal tagolt vakárkádos ornamentikája és 4 lőrésablak. LCI8. 1990,344-348. HP ZÁVOD 1737. KROLL 1982, 476-520. 204