Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Lantosné Imre Mária: Ikonográfiai program és szakrális tájformálás (Závod a 18–19. században)
A kegyúr bőkezűsége a templom építésén és felszerelésén kívül megmutatkozott a szakrális környezet kialakításában is. Mindezek nagy hatást gyakoroltak Závod lakosságára és a szomszédos településekre. Már a 18. században elkezdődött a községben a fogadalmi szobrok és átmenti keresztek állítása, ám ezek alapításáról és fenntartásáról a plébániatörténet csak igen szűkszavúan szól. Leírásukat a stílusjegyek és a hagyomány alapján állítottuk össze: A templom elé, - feltehetőleg még a 18. században - két szobrot és állítottak. Szt. Vendel, a pásztorok és nyájaik védőszentjének szobrát német telepes öltözetben, és Szt. Notburga 36 szobrát, szintén korabeli falusi viseletben ábrázolták. Az előzőt Johannes Ponert, és Valentin Pez állíttatták. Restaurálását 1925-ben a püspöknádasdi Weckler János végezte. Szent Notburga idővel tönkrement szobra helyére ugyanabban az évben, pirogránitból készíttettek egy újabbat, a pécsi Zsolnay gyárban. Költségeit a helybeli Link-család vállalta. Az új változat, a régi mintájára attribútumaival búzakévével és sarlóval ábrázolja a szentet.' A helybeli patak mentén állították fel Nepomuki Szent János kvalitásos barokk, festett kő szobrát. Az emlék, a szent kanonizálását (1729) követően minden bizonnyal még a 18. század első felében készülhetett, valószínű kegyúri szándékból. Szent Flórián chronostikonnal feliratozott, színesre festett szobrát 1783-ban a település központjában az iskola előtt állíttatta a község. Ez utóbbit - mivel egy teherautó feldöntötte, restaurálását követően 1983-ban az út túloldalára áthelyezték. Ugyancsak a závodi közösség adományából 1747-51 között készült, Szent Donát szobra. Felállításához a hagyomány szerint az akkor Závodon szolgálatot teljesítő ágostonrendi szerzetes-plébános, Donatus Wollnhoffer is hozzájárult. Az időjárás viszontagságai ellen remélt oltalom jegyében, először a szőlőhegyre vezető út mentén állították fel. A jellegzetesen megformált homokkő szobor később megrongálódott, ezért a templom felé vezető út menti kereszt talpazatára került. 1996-ban restaurálták, majd a templom mellett kialakított milleniumi emlékparkban, végleges helyére egy oszlopra állították. 38 Az Antal utca végén egy lakóház elkerített telkén, még eredeti formájában látható, hengeres homokkő oszlop fejezetén, Páduai Szent Antal festett barokk szobra. A 46. számú ház kertjében ugyancsak egy oszlopon áll, a Szeplőtelen Fogantatás homokkőből faragott szobra, mely a Szeifert-csalad költségén készült a 18-19. sz. fordulóján. Az út menti keresztek némelyike határjelző volt egykor. Ilyen kereszt a Vorder utca végén álló feszület, melynek alján állt Szent Donát szobra." A keresztek többségét generációkon át ugyanazok a családok gondozták. Az un. Balster-keresztet a kitelepítésig a Kari család, a Gundrum-malom melletti keresztet a Váradi család emeltette és gondozta. Fakereszteket is állítottak a Mucsi felé vezető útra, valamint Hőgyész és Döbrököz irányában a falu végén. Az elpusztult falu Czill egykori Szent Miklós templomának emlékezetére állt a Miklós képoszlop (Bildstock). 40 Bár csak az emlékezet őrizte meg, egyedülálló határbeli emlék lehetett az ún. Valentin oszlopok együttese. A hagyomány úgy tartotta, hogy Závodon egykor, a 18-19. század fordulóján nagy vész tizedelte az állatállományt. Ezt követően a falu fogadalmat tett, hogy ha a járványtól megszabadulnak, az általuk „..régóta tisztelt patrónusnak, a Hinfallende Krankheit oltalmazó védőszentjének, Valentinnak, emléket állítanak". Ezt meg is tették a falu legelője felé vezető út mentén, négy akácfából, faragott oszlopot állítottak, néhány fiatal hársfa között, rávésték a járvány elmúlásának évszámát és a község nevét. Sokan arra is emlékeztek, hogy hosszabb szöveg volt olvasható az oszlopok oldalán. Szent Bálint ünnepén, február 14-én a község fogadalmának jegyében, az állattartó faluközösség a pásztorokkal, a plébános vezetésével zászlós processzióval indult a templomból az oszlopokhoz. Ott elmondták a Mindenszentek litániáját, majd együtt visszatértek a templomba. ~ Szent Notburga a cselédleányok, fölműves asszonyok védőszentje, tiroli származású, a 13. században élt. A 18. században kedvelt patrónus. Id. LCI 8.1990.72. 7 Mindkét szent kultusza német földről érkezett hazánkba. Notburga, különösen élete tanító példázata nyomán vált kedveltté a kegyúri központokban. 38 Szent Donát kezében attribútuma a villám látható. Ld. LCI 6. 1990, 88. A falu műemlék együttesének gondos megőrzése és felújíttatása Szász János helybeli polgármester és fia Szász Gábor építész nevéhez fűződik. Tevékenységük nagyban hozzájárult e páratlan plasztikai és építészeti anyag megóvásához. 39 MAYER 1990,93. 40 MAYER 1990,95. 41 HP Závod, vö. LCI 1990, 529-530.; KR1SS- RETTENBECK 1971, 101. 203
