Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Lantosné Imre Mária: Ikonográfiai program és szakrális tájformálás (Závod a 18–19. században)

A templomhajó másik oldalán áll a Tizennégy Segítő Szent oltára. Korai állapotára vonatkozóan az előzőkben már szóltunk. A régi oltárfelszerelésből csak két, ezüstözött ereklyetartó maradt meg." A plébániatörténet néhány szűkszavú bejegyzése utal arra, hogy a templom felszentelése alkalmával Michael Schreiner ferences páter, a kegyúri családdal egyetértésben néhány kisebb hitelesített ereklyét szerzett a templom számára, így Szent Apollónia és Szent Rókus ereklyéket, melyeket először a kegyúri család házi kápolnájában helyeztek el. Mindkét szent a Tizennégy Segítő Szent társaságába tartozik. Az oltár 18. századi további sorsa is beszédes adatokkal szolgál a barokk kori ember vallásos lelkületéről, és gondolkodásmódjáról. A templom fényének és rangjának emelésére, feltehetőleg Klimo György pécsi püspök javaslatára a kegyúr ereklyét kért Rómából. „...Nemes áldozata jutalmául, Klimo György és a freisingeni püspök közbenjáráséira VI. Pius pápa 1775-ben engedélyt adott a római Szent Laurentius katakombából Szent Benediktus mártír maradványainak trans lati ójára. ". A teljes csontvázereklye mellé a závodiak megkapták egy kis edényben a szent vérének maradványait is. A plébániatörténet nem ír arról, hogy az ereklyét hol öltöztették fel. A kor szokásának megfelelően ugyanis a csontereklyéket általában Grazba, Bécsbe, valamint Budára, vagy Győrbe vitték, ahol a liturgikus felszerelést készítő, kézimunkával foglalkozó apácák, rendszerint klarissza- vagy domonkos-rendi nővérek „felöltöztették". A közszemlére kitett ereklyékre selyemből, csipkéből, bársonyból vagy brokátból, polionnal, gyöngyökkel valamint ékkövekkel díszített öltözetet varrtak. Végül az így felékesített ereklyéket üvegkoporsóba zárva, látható helyre, rendszerint az oltármenza alá helyezték." Feltételezhetjük, hogy a závodi ereklye is a fenti helyek valamelyikén készült. Ruhájára ezt varrták „Szent és tiszteletreméltó teste Szent Benedeknek, aki Mártyr és a vér férfiúja. " A plébániatörténet részletesen beszámol az oltár megáldásával kapcsolatos eseményekről: A feldíszített ereklye 1776. június 29-én, Keresztelő Szent János ünnepe utáni vasárnap érkezett Závodra. A hitelesítő papíron ez a chronosticont tartalmazó felirat olvasható: „S. et Venerablle Corpus S. Bene DICI Martlrls et Virsang Vin/s" Az ünnep előestéjén tömegesen érkeztek a hívek, a kisvejkei , a hőgyészi és a környékbeli filiákból, és „...égő tüzek és fáklyák fényénél, éjjeli őrök felügyelete mellett virrasztottak másnapig. " Másnap délelőtt „..folytonos harangzúgás, zsolozsmázás, a tömjénfüstölők állandó lengetése közepette és mozsárágyuk dördülése mellett, több száz, a környező filiákból és falvakból összesereglett hívő jelenlétében az ereklyét oltárra emelték. A koncelebrálást Kelemen Tamás helybeli plébános és Henckelmann János hőgyésziparochusok végezték. A helybeli confraternitás, „A Krisztus Teste"- testvérület tagjai ministráltak. A Tizennégy Segítő Szent oltáránál a ferencesek, Pater Capistranus Progner, Pater Floriánus, Pater Trixler együtt énekelték a Te Deum laudamust. Eközben folyamatosan szólt a zene...A helybeli plébános János evangéliumát idézve, mondott dicsőítő beszédet a szent mártír emlékezetére":' „...-én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek...-" „ ...A beszédre szomjas, örömkönnyekben úszó népnek a mártíromság hűségéről és a templom védőszentjéről elmélkedett...A helybeli plébános magyarul, magiszter Fortunatus Zachmajer ferences páter pedig német nyelven beszélt. Kelemen Tamás plébános a mise alatt szétoszttatta a mártír szentről szóló prédikációjának nyomtatott lapját... Jelen volt még tisztelendő Kogler Ferenc, a mucsi egyház adminisztrátora...is aki a tiszteletreméltó káptalan jóváhagyását képviselte, (sic!), mivel a püspöki szék üres volt. "

35 A templom harmadik mellékoltára Szent Vendel tiszteletéről tanúskodik. A későbarokk oltárszekrény (szentségház ) két oldalán egy-egy angyal szoborral a 18. század végén készült, eredetét nem ismerjük. A Szent Vendel szobor 19. század második feléből származó munka. Az oltárépítményt 1921-ben kicserélték, ekkor állították rá Szent József 19. század második felében készült szobrát. Itt olvasható márványra vésve a II. világháborúban elhunyt závodiak névsora is. 32

HPZÁVOD 1775. 33 Vö. DEVÓCIÓ 1987. 25-44. 34 Jn. (6.53-58) valamint Jn.( 15.5-9). A szertartáson Klimo püspök feltehetőleg nem voltjelen. Az ereklyét tartalmazó fából készült koporsó idővel tönkre ment 1954ben Virág Ferenc pécsi püspök rendeletére Bezedeki Márton teveli adminisztrátor új, üvegezett fakoporsót tervezett. Az új megáldás során egy kis irat került a koporsóba ezzel a szöveggel: „Hic jacent relicta ossa S. Benedicti mart. " 202