Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Sümegi József: A népi vallásosság gyökerei és sajátos megnyilvánulási formái a bátai katolikusoknál

kalocsai érsek, Virágh Ferenc pécsi püspök és Dr. Mosonfi Dénes pápai prelátus. 1932-ben elkezdte a bátai apátság és a Szent Vér ereklye történetének felkutatását. Összegyűjtötte mindazokat a forrásokat, melyek Báta múltjára vonatkoztak. Sajnos legtöbb munkája kéziratban maradt. Csupán „A bátai Szentvér" című novelláskötet előszavában jelent meg egy rövid tanulmánya bevezetőként." Egyelőre az építkezés feltételei hiányoztak, így a volt apátság helyét 1932-ben egy hatalmas akácfa kereszttel jelölték meg. A kereszt korpuszát néhány évvel később a bátai férfiak vitték fel körmenetben a Klastrom-hegyre a plébániatemplomból. A pászítás abroszokkal takart Szent Mihály lován lévő korpuszt nagy tömeg kísérte imádkozva, énekelve. 1937-ben a Tolna vármegyei Múzeum Dr. Csalog József vezetésével feltárta a Klasrom-hegyet, ezzel megindulhatott a térrendezés." Az országos gyűjtésből, a Theresianum jövedelméből és a község megajánlásából indult meg 1938-ban az építkezés. A háromhajós neoromán templomot Lechner Lóránt tervezte. A felszentelés 1939. október elsején történt, melyet Virág Ferenc pécsi püspök végzett. Fájth Jenőnek az volt a terve, hogy pálosok települnek a templom mellé és ők ápolják a Szentvér múltat, ebben azonban a háború és 1945. december 6-án bekövetkezett halála megakadályozta. így épült meg a bátai hitéletre talán legnagyobb hatást gyakorló Szent Vér templom, amely a legnehezebb években is megtartó és hitet erősítő kegyhely maradt. Nemcsak bátaiak, de az ország különböző helyeiről keresték és keresik fel zarándokok mind a mai napig/ A hitélet jellemzői 1896. október 27-én Szalczer Sándor plébános az Egyházmegyei Hatósághoz intézett levelében így jellemzi a bátaiak vallásosságát: „A bátai híveknek az imádságban való buzgósága régtől fogva ismeretes. Talán azon körülmény, hogy a rendes isteni tiszteleten, a templom fölötte kicsiny volta miatt, csak kevesen vehetnek részt, vezette őket, hogy ezen időn kívül közös imára gyűljenek. Időről időre támadlak közülük egyének, férfiak és asszonyok, kik a közös imádságokat vezették. " Báta népének szakrális hagyományvilága sok ősi, a középkorig visszavezethető elemet őriz. Ezek az egyéni vallásos gyakorlatok mellett, közösségi formában is továbbéltek. Ebben volt nagy szerepük azoknak az előénekeseknek, énekvezetőknek, akik kialakították és működtették a helyi paraliturgikus gyakorlatot. A közös imádság és éneklés egyik formája a szentmise és litánia előtti gyülekezés időszaka volt. A második harangszótól a beharangszóig a templomban együtt énekeltek, imádkoztak. Nagycsütörtökön a Kálvária kápolnánál tartottak éjszakai virrasztást, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén pedig körmenetben, „prosekcióban" vonultak a Kálváriára. A Somosi kápolnánál Mária ünnepek előestéjén virrasztottak, majd csoportokban vonultak haza az asszonyok imádkozva, énekelve. Az alszögi asszonyokat Babos Panni előénekes vezette. Énekelve vonultak végig a falun." Az együtt imádkozásnak újabb lehetőséget biztosított az 1896-ban létrehozott három vallásos társulat, amelyet a megyéspüspök is jóváhagyott és sok embert mozgósított. A Jézus Szíve Társulatnak 679, a Rózsafüzér Társulatnak 845, a Skapuláré Társulatnak pedig 195 tagja volt a megalakuláskor. Ez azt jelenti, hogy a 19. század utolsó éveiben minden második bátai ember valamelyik vallásos társulat tagja volt, s aktívan részt vett annak imaéletében." Sajátos paraliturgikus forma volt a búcsújárás. A bátaiak két Mária kegyhelyet látogattak ősidők óta: Máriagyűdöt és Mária könnye - Vodicát. 31 Báta. Római Katolikus Plébánia levéltára. Fájth Jenő hagyaték. 32 TÓTH 1940, 3-7. 33 CSALOG 1940,49-59. 34 Báta. Római Katolikus Plébánia levéltára. Fájth Jenő hagyaték. 35 A bátai búcsújárás virágkorát élte az 1970-80-as években Sudár Imre apátplébános idején. 36 Báta. História Domus. 46-47. 37 Itt szeretnék köszönetet mondani M. Sümegi Lászlónak és feleségének Pápa Annának, akik segítségemre voltak az anyag összegyűjtésében és összeállításában. 38 Báta. História Domus. 48-49. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom