Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Balázs Kovács Sándor: Karácsony a Tolna megyei néphagyományban

Ha valaki kaszát öntött, azt mondták, meg fog halni. Ha szívet, férjhez, fog menni, ha malacot, szerencsés lesz." Többfajta jóslási elem kombinációja mutatkozik meg a következő szokásban: „Ha valaki arra volt kíváncsi, mi fog vele történni, kiültették, és eléje tettek az asztalra három fordított poharat. Az egyik alá gyűrűt, a másik alá pénzt raktak. A harmadik alá nem tettek semmit. A három közül választani kellett. Ha az elsőt választotta, férjhez megy vagy megnősül. Ha a másodikat, amelyikben a pénz volt, akkor meg fog gazdagodni. Ha az üres poharat választolta, meghalt a következő évben. " „Családoknál, ahol sok lánytestvér volt, azoknál kalácsot sütöttek, a kalácsba pedig egy gyűrűt dugtak. Ebből csak a lányok ettek. Aki megtalálta a gyűrűt, az ment először férjhez. " Más helyen a kalácsba gyűrű helyett gyűszűt rejtettek. Ez a szokás karácsony mellett szilveszterkor, farsangkor is divatozott. Az utóbbi esetben a farsangi fánkba tették a gyűrűt. „Amikor meg akartuk tudni, hogy ki vesz el bennünket, azt csináltuk, hogy gombócfőzésnél minden gombócba egy papirost raktunk. Erre mindegyikre egy legény neve volt írva. Amelyik gombóc először jött fel a víz színére, azt kibontottuk. Amilyen név állott rajta, az a legény lesz. a férjünk. " A Sárközben a karácsonyi szokások jó része termés-, ill. termékenység-varázsló. így a karácsonyi morzsát, ill. szemetet a gyümölcsfákra vagy annak tövébe szórták, hogy jó termők legyenek. Karácsony estéjén az asztalra kenyeret, almát, szőlőt raktak, hogy jó termés legyen. Az asztal alá pedig egy kevés búzát, árpát, zabot, kukoricát tettek, szintén a jó termés biztosítása érdekében. Másnap reggel aztán ezekkel etették az állatokat. Nem volt szabad ruhát teregetni sem, nehogy eldögöljön a jószág. Vigyáztak, hogy karácsony éjjelén el ne vigyenek a takarmányból, mert akkor a tehén beteg lesz és megdöglik. Legyet tettek a bugyellárisba, hogy sok pénzük legyen. Ismerünk néhány férjjósló szokást is. Összesöpörték a karácsonyi szemetet a lányok, kivitték a ház elé és ráálltak. Azt tartották, hogy jövendőbelijük annak a férfinak a nevét viseli, akit először megpillantottak az utcán. Egy másik változat szerint már Luca naptól kezdve gyűjtötték a szemetet és a keresztútra vitték ki karácsony másnapján. Ott piros almával a kezükben a szeméten állva lestek a lányok, hogy milyen nevű férfi halad arra először. Tiltott étel volt a bab, hogy „kelésösek ne lögyenek. " Bogyiszlón karácsony, húsvét, pünkösd előtt nem volt szabad mosó sulyokkal mosni, mert akkor jégverés lenne. Mindenféle gabonából (hét féléből): kukorica, búza, rozs, zab, árpa, köles, napraforgó egy kicsit szakajtóban az asztal alá tettek. Az étkezések során keletkezett morzsát összegyűjtötték és ezt is a szakajtóba tették, újévig ezt etették a baromfival." „Karácsony este a lószerszámot, pokrócot, ilyesmit le kellett szedni, ne hogy a lóbőrt, mindenféle jószág bőrét úgy lássák lógni. A gazdának a ruházatját, ünneplő ruházatját bevitték a szobába karcicsony éjsz.akájára, és tizenkét órakor éjjel a korbcícscival kiment a gazda és a lovakat megostorozta, pedig nem voltak bűnösek szegények. Hogy olyan virgoncok legyenek, mer akkor ugráltak. " „Apámuram beszélte, hogy karácsony éccakáján levezette a jeges vízbe füröszteni a lovakat, hogy azzal mi mesterséget csinált, azt nem tudom. Másét akarta megrontani, aztcin a magáé pusztult el. - az édesem kiciltott rá: „Mit csinálsz?" — Cicáztam -felelte. " (Decs) Kölesdi hiedelem szerint amelyik marhát karácsony éjjelén (éjfélkor) a pitvarban a kémény alatt ázatlan kenderből font ostorral hajtanak, az mindig jó húsban lesz. Csakhogy a nevezett helyen és időben nem lehet az ostort megfonni, mert azt, aki fonja addig csipdesik az ördögök és a boszorkányok, amíg az abba nem hagyja a fonást. A bonyhádiak szerint szenteste megszólal a jószág, aki hallja, meghal. „A régi öregek mondták, hogy Szentestén éjfélkor, abban az órában, mikor Krisztus Urunk megszületett, minden jószág megszólamodik. Volt egy illető, aki kifeküdt az istállóba, hogy meghallja. Másnap reggel kimentek hozzá, hát halva találták. " A regölyiek szerint ahol karácsony este vizes ruha van, ott hullik el a jószág. Volt olyan, aki ezen az estén még a mosogató rongyot is megszárította, hogy ne érje utol a csapás. Karácsony éjjel nem volt szabad a "PATAKI 1984. 54 KATONA 1962, 135. 55 DIÓSZEGI 1965. 56 GÉMES 1975a. 57 KORITSÁNSZKY 1902, 85. 58 SOLYMÁR 1968. 125