Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Balázs Kovács Sándor: Karácsony a Tolna megyei néphagyományban

kendert fönnhagyni a rokkafán, nehogy a boszorkányok belepiszkítsanak. Szálkán karácsony és újév között nem volt szabad mosott ruhát felakasztani. Mielőtt az éjféli misére mentek még a kamrában is levettek minden lógó dolgot, mint pl. lószerszámot, kocsitakarót, zsákokat és ezeket a földre fektették. Nem maradhattak lógva, mert szerintük akkor a következő évben a családból valakit felakasztanak. Babot nem lehetett főzni, mert csúnya kiütéseket kaptak tőle. A bukovinai székelyeknél a kisebb gyermekek (fiúk és leányok) már jóval karácsony előtt szívszorongva gondoltak arra, hogy kik és hányan fognak menni szenvedején este (a szent estén) énekelni. Tanulták a régi szép karácsonyi énekeket. Alig esteledett, ők tarisznyával a nyakukban megindultak. Az éneklést házanként ajánlással fejezték be. A dióra, amit szép énekükért kaptak, gondosan vigyáztak. Gyermekajánlások szenvedején este az éneklés után: Áldja meg az Isten e háznak gazdáját, Cselédjével együtt kedves gazdasszonyát. Piros hajnal után hozza fel a napját, Hogy vígan várhassuk a kisded Jézuskát. Szálljatok le, szálljatok, betlehemi angyalok, Zörgessetek ma este meg minden piciny ablakot. Házikóba, palotáiba egy örömet vigyetek, Boldog édes ünnepet. En kicsike vagyok, Beszélni sem tudok. Még-es a kis Jézuskának, Dicséretet mondok. xxxx En kicsike vagyok Egy percet várok. S avval elébb állok. Istensegítsen karácsony ünnepére virradva, a gazda a kútról behozta az aranyosvizet. Itteni hagyomány szerint Mária megfürösztvén az újszülött Jézuskát, éjfél után a kutakban aranyos lesz a víz. Annak jut, aki legelőször merít. Ehomra kell inni, megmosakodni belőle, mert így lesz egészséges, áldásos.

62 Karácsonyfa A feldíszített fenyő állítása újabb keletű szokás. A karácsonyfa-állítás nyugatról terjedt át Magyarországra. Első adatok a karácsonyfa állításról a 17. századból, német protestáns vidékről származnak. Hazánkban - történeti adatok szerint - először Brunswick Teréz állított karácsonyfát 1821-ben, majd 1826ban a Podmaniczky család, 1834-ben a Bezerédj család. Adatunk van arról, hogy Jáky Ferenc osli plébános, a gróf Hunyady család egykori házi papja 1855-ben karácsonyfa-ünnepet tartott a falu iskolás gyermekeinek, majd az 1860-as években egy sáros megyei földesúr a cselédeinek. ~ Mindezek és az ehhez hasonló események segítették ugyan az új szokáselem elterjedését a parasztság körében, azonban ennél nagyobb szerepe volt annak, hogy már voltak előzményei hazánkban is. Egyrészt a karácsonyi díszként alkalmazott zöldág vagy termőág (boróka, rozmaring), melyet aranyozott dióval, almával, ültetni való hagymával díszítettek. Másutt pedig rozmaring- vagy nyárfaágat állítottak. A lakodalmi életfához hasonló vagy valamire felfüggesztett zöldág készülhetett tüskéből, bürökből, kökényfából. A karácsonyfadísz korábban az alma, a 59 G. VÁMOS 1974. 60 ORBÁN 2001. 61 SEBESTYÉN 1972. 134. 62 SEBESTYÉN 1972, 134. 63 MARKOS 2003. 199. 126