Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Karácsony Molnár Erika: A karácsonyi ünnepkör szokásai Gyimesben
Pásztorok, pásztorok, örvendezve Pásztorok, pásztorok, örvendezve, Sietnek Jézushoz Betlehembe. S köszöntést mondanak a kisdednek, Ki váltságot hozott az embernek. Mikor befejezik az éneklést, a háziak behívják őket a házba. „Bort vagy pálinkát veszünk elő, s megtiszteljük őket. Tésztával megkínáljuk, egy kicsit szórakozunk velük, aztán mennek más házhoz. " Boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak és továbbmennek. Betlehemezés A betlehemezés többszereplős, dramatikus játék, a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztérium, illetve pásztorjátéka. A karácsonyi játékok legrégibb rétegét a latin nyelvű liturgikus jelenetek képviselik, amelyeket all. századtól kezdve a templomokban is előadtak. Középkori magyar nyelvű szöveg nem maradt ránk. A 17. és a 18. században főként iskolások és laikusok vallási előadásairól szólnak a tudósítások, az első magyar szövegek is a 17. századból származnak. A 19-20. századi betlehemes játékok részben az iskolák és a laikus vallási társaságok számára írt régebbi szövegek folklorizálódott változatai, részben pedig újabb keletű szövegek. A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem, melyben többnyire a Szent Család látható, valamint angyalok, állatfigurák, (szamár, ökör, stb.) Általában kivilágítják és szent képekkel, színes papírral díszítik. Többnyire házilag, - néha asztalosok - készítik. Nagysága változó, előfordul 1 méter, vagy ennél nagyobb betlehem is. A Magyar Népzene Tára IL, Jeles napok kötete a betlehemes játékok fő típusait a földrajzi tájegységek (erdélyi, alföldi és felsőtiszai, dunántúli és felföldi típus) szerint csoportosítja. Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerü, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényel. Legarchaikusabb jelenetei a 17-18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorok kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, a liturgikus szolgálat igényével adták elő. Szerkezete: bekéredzkedés; szálláskeresés; pásztorok ébresztése; az öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd; ajándékvitel; adománykérés. A kosteleki betlehemes játék az erdélyi típusú betlehemesek közé tartozik. A visszaemlékezések szerint mintegy 50-60 éve kezdték el a betlehemezést. Úgy tudják, hogy a szöveget Csíkmenaságról hozta egy férfi. Másvalaki azt mondta, hogy Gyimesfelsőlokról vettek át a betlehemest. Az utóbbi években azonban nem játsszák már, mert a mostani fiatalok nem tanulták meg. Az 1940-es években még fiatal fiúk alakították Máriát és az angyalokat. 1950 után már 17-18 éves lányok kerültek ezekbe a szerepekbe. Magyarcsügésen is volt betlehemes csoport, nem sokban különbözött a kosteleki betlehemestől. A csügésiek is átmentek Kostelekre betlehemezni. Gyepecére is ebből a két faluból, illetve Gyimesfelsőlokról jártak a betlehemezők. „A szokások egyformák voltak ebben a három faluban régebben is. Karácsony napjától jártak, aztán minden nap egy hétig. Bejárták mind a három falut, mert itt nem lakunk sokan. " A próbák Kosteleken a betlehemezés próbái egy hónapig tartottak. Hetente kétszer, esti időben mindig más helyen gyűltek össze a szereplők. Minden évben volt próba, hogy az új szereplő is megtanulja a szöveget. Úgy kezdődtek a próbák, hogy összeolvasták a szövegeket, kinek mikor kell belépnie. Általában a király nézte a füzetet, ő mondta, hogy ki következik, és mit kell mondania, neki kellett összefogni a csoportot. A főpróbán már mindenki beöltözött a jelmezébe. u Adatközlő: Korbuly Gy. 21 Adatközlő: Kádár O. 99
