Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Karácsony Molnár Erika: A karácsonyi ünnepkör szokásai Gyimesben
A betlehemesek öltözete Márián és az angyalokon fehér hosszú ruha volt. Mária fejére kék kendőt, derekára kék szalagot kötöttek. „Mária tiszta fehérbe volt öltözve, a fején koszorú volt. A koszorúja olyan fehér virág, mint a menyasszonyi koszorú, csak csillagok voltak körbe rakva fényes papírból. Ez fel volt kötve a fejére. Kék kendő, úgy leeresztve palástszerűen. " Szent József öltözete fekete hosszú köpeny, fekete kalap volt. Báránybőrből volt kiszabva a szakálla, amit egy szalaggal felkötöttek a fejére. A király és a katonák egyenruhába (katonaruha, gárda-egyenruha) öltöztek fel. Báránybőr sapkát viseltek a fejükön, amire piros pántlika és „szántli" volt rátéve, amit fényes papírból vágtak ki. A vállukon piros pántlika volt keresztülhúzva. Mindkettőnél volt kard, amit a helybeli kovácsnál csináltattak. A pásztorok kifordított, földig érő báránybőr subába, csengettyűs sapkába öltöztek, pálca volt a kezükben. Álarcot viseltek, ami gyolcsból készült, a bajusz pedig gyapjúból volt rávarrva. A „Hammasnak" szakállt ragasztottak. Mindenki saját maga készítette el az álarcát. Az utolsó években, 1989 után nem használták az álarcokat, mert azt mondták úgyis ismerik őket. A Hammas botjára egy hamuval töltött zacskó volt kötve. Ezzel ijesztgette a gyerekeket. Olyan embert választottak erre a szerepre, aki jól tudott viccelődni. Például a kövekezőket mondta: „Ennek a fehérnépnek a nyáron monyotora voltam, kétszer kértem, egyszer sem adott. Most már hiába kínálna, nekem se kéne. " Az ő szerepe adott lehetőséget a tréfálkozásra, szerepébe spontán szövegrészeket is fűzhetett, ahol megengedett volt. 23 A szokás ideje, helyszínei Karácsony szentestén indultak el délután a betlehemesek, és két-három napig is eltartott, míg minden házhoz eljutottak. Az éjféli karácsonyi misén előadták a játékot a templomban is. Karácsony napján (dec. 25-én) reggel hét órakor indultak, hogy felkeressék a házakat. A déli órákban, a szentmise után, az egyik szereplőnél megálltak és megebédeltek (káposztát, húst ettek, bort ittak). Ezután indultak tovább. Amikor az utcán mentek, karácsonyi énekeket énekeltek: pl. a Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok serkenjelek, Nagy karácsony éjszakáján kezdetüeket. Általában mintegy harminc háznál adták elő a játékot. Kosteleken kívül még Gyepecére és Magyarcsügésre is jártak betlehemezni. Elöl ment a Király a két Katonával, az egyik katona, mint „kéredző" általában előrement bekopogtatni a házakhoz. Utánuk József és Mária, mögöttük pedig a két Angyal. Vagy ők, vagy a két pásztor vitte a kápolnát (ti. a betlehemet), amit saját kezűleg készítették az idősebbek. A pásztorok mentek leghátul. A kápolna olyan, mint egy kicsi templom, ezt az asztalra tették, amikor bementek a házhoz. Van benne egy kicsi csengettyű, egy jászol és egy kicsi baba (a kis Jézus). Ebben gyűjtötték össze a gazdától kapott pénzt. Este az összegyűlt pénzt tisztességesen, egyenlő arányban osztották el egymás közt. Előre megegyeztek a betlehemezők egymással, hogy mindenkinek rendesen kell viselkednie: „Nem volt szabad megrészegedni, káromkodni, veszekedni, egymás közt kötődni. " Betlehemezés -Kostelek A Kosteleki betlehemes szereplői: király, négy pásztor (az egyik pásztort Hammasnak hívják), két katona, Szent József, Szűz Mária, két angyal. I. KATONA Dicsértessék a Jézus Krisztus! Örvendetes hírt, újságot hirdetek, Ha uraságotoknak unalmat nem teszek. Született Jézus betlehem városába, Kiről az újság jövendölt egykoron. E nagy eseményt jöttünk példázni az uraság házába, Engedelmet kérünk a bebocsátására. Adatközlő: Kádár O. Adatközlő: Oláh .1. Adatközlő: Oláh J. 100
