Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság öröklési szokásai a feudalizmus végén

örökösünknek, semmit ki nem adunk, hanem az itt megírtak csak mind kettőnk halála után lépnek érvényességben - addig pedig a gazdái czimet, ugy mint eddig fenn tartjuk, s egyik fél halála esetében az életbe maradott ezt, halála napjáig szinte fenn tartani fogja. " Előfordult azonban, hogy az apa a munkába belefáradva átadta az irányítást fiának, ahogy azt a végrendelet tartalmazza: „én minden gazdaságomat már ezek előtt Dantsa Jósef fiammá fogadott fiamnak egésszen által adtam mind ezért, mivel gyermekem nem lévén, őtet fiammá fogadtam: mind azért mivel 14 esztendők olta nálam mint gyermekem mind a gazdaságot serényen folytatta..."

32 Előfordult, hogy nem gyermek, hanem közeli rokon vette át a gazdaság vezetését. Varga János testamentuma szerint „mivel énnékem törvényes ágyból való gyermekem nintsen Jónás János sógorom pedig minden cselédjeivel eggyütt mind az előbbeni nyavalyámban, mind mostani terhes betegségemben vélem vesződött, s minden nemű bajaimban nyomorúságaimban szíves szolgálattyát tette: csekély vagyonnyaimat, mellyek mind öszve 11 rend szöllőből egy kertből, és egy darab rétből állanak, Jónás János sógoromé és az eő kigyelme maradékáé legyenek,... "

33 A visszavonulás azonban Észak- és Nyugat-Európával ellentétben a Sárközben nem feltétlenül jelentette a háztartásból való kiszakadást, hanem az esetek többségében csak a háztartáson belüli egyszerű szerep és státuszcserével járt - a házas fiúból háztartásfő, a szülőkből, a volt gazdából és feleségéből együtt élő rokon család „kiterjesztés" lett. A „levetkőzésnek" a legelterjedtebb formája, amikor az apa mindent lead, kivéve a szőlőt és a lakóházat, és a vagyon után mérnek neki, tehát tartást kap. Ritka eset volt, amikor az anya vette át az apa helyét és szerepét, hiszen hasonló okok nála is befolyásolhatták az ügyek átvételét.

35 Nő nem szokott gazda lenni. A fiú a gazda, amikor az apa meghalt és együtt maradnak az özvegy anyával, bár a nőé a haszonélvezet, általában a fiú a gazda. A háztartást a nő vezette tovább, de a gazdaságot átadta fiának, abba nem szólt bele. Illendő volt ugyan, hogy a fiú megtanácskozza anyjával a birtok ügyeit, „mert a fiú sokat tékozolhat, amíg fiatal. "

36 A 19. század végétől a nagyobb vagyonú parasztgazdák sokszor munkaképességük teljében is kijussolták vagyonukat, hogy maguk csak pihenjenek, elvben irányítsanak, vagy politizáljanak, szórakozzanak, és fiaik dolgozzanak rájuk is. A megosztás rendszerint olyan elgondolással történt, hogy a vagyon hasznából a szülők is megélhetést nyerjenek. A magukról való gondoskodásnak különböző formáit választhatták: az egyik fiuknak többet adtak, és akkor őt terhelte a szülőtartás kötelezettsége; vagy valamennyi gyermek természetben fizetett a szülők eltartására. A gyermekek hálátlansága sok elrettentő példát is szolgáltatott, a tanácsülési végzések sorozatban hozzák a szülők panaszait, ezért a 19-20. század fordulója óta a szülők a földet ritkán adták fiaiknak tulajdonba, és jogaikat kikényszeríthető módon, írásbeli szerződésben kötötték ki. Előfordult a birtok megosztása is, apa és fiú között.

37 31 Gáspár István 1853. szept. 11. 32 Dantsa Mihály 1823. máj. 2. 33 Varga János 1818. aug. 25. 34 FÉL 1951. 35 Ör. Bálás János végrendelete szerint halála után felesége Szüts Zsuzsanna örökölt „ míg életben maradánd minden nemű. vagyonom annak olyan szabad birtokában maradjon, mint eddig amilyennel velem együtt bírta. " - Ör. Bálás János 1825. okt 15. - Drubits Mihály minden vagyonát feleségével, Mihály Évával együtt szerezte, „mindenembe, amellyel tsak éltemben bírtam mindenbe őtet hagyom és rendelem haláláig gazdának. " - Drubits Mihály 1828. nov. 24. - „ ...minden nemű ingó és ingatlan vagyonomba, holta napjáig gazdának feleségem Mester Rákhel tekintessék. " - Ifj. Bálás András 1852. dec. 12. 36 FÉL 1951. 7 „Jóllehet én alól írott Ör. Mihály András, már az I840ik évi ápril holnap 26ik napján, minek utána leányaimat tisztességesen ezelőtt több évekkel férjhez adtam, s illető jussuk eránt betsületesen kielégítettem, egy olyan végrendeletet készítettem, mely szerént azokról maradott ingó és ingatlan javaimat két házammal együtt két fijamra u. m. András és Ferencre oly formán felosztottam miszerént azokból magam részére némely javakat azon tzélból kivettem, hogy amelyik fijamnak szárnya alatt töltöm végóráimat, és amelyik engem megbetsül, tart és gyámolít, a magamra vett javaim annak birtoka alá háramoljon az én halálom után, mely rendeletem akkor annyiból telesült és, mivel magam és még akkor a munkára s gazdaságom folytatására elegendő bíros lévén, Ferenc kisebbik fijam mellett maradék meg, hova magamra vett javaimat helyeztetvén. De mivel egy évi válságom után tapasztalnám, hogy Ferentz fijamnál annak békétlensége, de különösen annak felesége Batso Susanna kegyetlensége miatt, kik még úgy szólván gondomat sem viselték, s különösen Batso Susanna többször megátkozván magát fülem hallatára, hogy nékem többé gondomat viselni nem fogja, a mellett Ferentz fijam is több olyas illetlen szavakkal fejezvén ki előttem mi szerént nékem semmim nem volna, minden szerzeményeim övé volnának, nyilvánította, náluk meg nem maradhattam. Noha pedig Ferentz fijamat, annak hűségtelen feleségét, minden nemű szerzemény javaimból, mint amelyeknek 3/8 telken kívül alapítója voltam, kizárhatnám s belőle nem részeltetném, hanem mégis mint fijamat megszánván, nem tekintvén rossz magok velem 343