Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Balázs Kovács Sándor–Gutai István: Sárközi családok megtelepedése a temesközi Végváron

kerültek előtérbe. A megtelepült családok gyermekeinek egy része még az előző lakóhelyről érkezettekkel házasodott össze, nagyobb részük azonban már végvári feleséget vagy férjet keresett. A megözvegyültek 1 7 viszont zömében saját falujukból érkezett özvegyekkel házasodtak ismét össze. Találunk olyan családot is, amelynek egy része Végvárra költözött, másik része pedig Siklósnagyfaluba. Bárdos Pál és felesége Szabó Anna néhány évnyi végvári tartózkodás után visszatért Érsekcsanádra, fiuk, György az 1830-as években elköltözött Siklósnagyfaluba, a többiek otthon maradtak. Bárdos János és Csatári Éva visszatértek ugyan Végvárról Csanádra, gyermekük, Antal viszont a 30-as években elköltözött Siklósnagyfaluba, ahol gyökeret is vert családjával együtt. Az elköltözőitek életkora 30 és 50 év között változott, a fiatalabbak fiákként, az idősebbek apákként, családtagként kerültek az új lakóhelyre. Alig volt olyan ember, ki fiatalon, legényként, egyedül került volna ide új lakóhelyére. Az öregek is csak családban érkeztek, tehát az áttelepülést csak azok vállalták, akik vagy olyan anyagi lehetőségeket hoztak magukkal, melyekből meg lehetett élni, vagy számítva munkaerejükre, remélték, hogy a helyszínen vagyonra tesznek szert belátható időn belül, melyből megalapozhatják jövendőjüket. Vajon miért hagyták el a sárközi családok szülőfalvaikat? A 19. század első évtizede a Sárközben egy hirtelen demográfiai átmenet kezdete volt. A megjavult halandóság következtében először megnőtt a természetes szaporodás, ezért a népesség száma is jelentősen emelkedett, a megművelhető föld területe viszont csekély volt és kevéssé lehetett csak kiterjeszteni. A hirtelen megnőtt lakosságszám megváltoztatta a háztartások összetételének eddigi jellemzőit. Megnőtt a háztartások átlagos nagysága és a bonyolultabb összetételű, több családmagot magába foglaló háztartások aránya. A háztartások nagyságának növelése, a házas gyermekek befogadása a szülői háztartásokba azonban nyilvánvalóan okozott bizonyos nehézségeket és néhány évtizeden belül a sárközi gazdasági viszonyok és a közfelfogásban kialakult normák határaiba ütközött volna. Az osztódásnak is határt szabott a rendelkezésre álló kevés föld, az osztódás következtében szükségszerűen fellépő elszegényedés. Maradt tehát, mint lehetőség az elvándorlás és a népszaporodás korlátozása. Az elvándorlásnak is lehettek korlátai: a szomszédos falvakban lakó férfiakkal való házasságkötés következtében a fiataloknak csak egy kis része távozhatott, mert ott is hasonló volt a népesség és a gazdasági erőforrások viszonya. Egyénenként nagyobb távolságra, idegen közösségekbe láthatóan nem szívesen vándoroltak el, a teljes gazda háztartások elköltözése előfordult ugyan, de csak szórványosan. Maradt a 16 Házasságkötések: 1804. febr. 8. Bárdos Mihály kovács (Csanád-Rittberg) vette Korsós Erzsébetet (Péter bíró). Tanuk: nótárius, Bencze János a leány részéről. 1805. dec. 28. Zsikó István (24) vette Bogár Erzsébetet (György) 17. Tanúk: D. Nagy István, Bárdos János. 1811. ápr. 24. Vida János (Péter) 24 vette M. Szabó Juditot (János) 19. Tanúk: Szabó Sándor, Bárdos Mihály. 1815. febr. 2. Bogár János (György) Ör. D. Nagy Mihály mostoha fia (21) vette Penge Kovács Zsuzsannát (Mihály). Tanúk: Bogár György, Fazekas János. 1816. jan. 24. Csákó István (Szentes-itt Korsós Péternél szolgál) vette Korsós Zsuzsannát (Péter) 16. Tanúk: Bujdosó Mihály, Bárdos Mihály. 1817. jan. 22. Klomka Mihály (Pál) Boldur vette Zsikó Juditot (János) Tanúk: Németh András, Németh János. 1818. nov. 18. Korsós Mihály (Ádám) vette Simon Évát (István). Tanúk: Bárdos Mihály, Berényi György. 1818. nov. 18. özv. Márton Szabó István vette Szabó Máriát (Ferenc). Tanúk: Szabó Sándor, Németh András. 1820. okt. 11. Özv. Zsikó István vette özv. Takács Györgyné Végh Erzsébetet. Tanúk: Bárdos Mihály, Bogár György. 1920. nov. 8. M. Szabó Mihály (János) vette Illyés Sárát (Mihály). Tanúk: Bárdos Mihály, Szentgyörgyi Kiss István. 1820. nov. 29. Bencze István (János) vette Virágos Kiss Juditot (András). Tanúk: Bárdos Mihály, Takács János. 1821. nov. 28. Németh János (János) vette Bencze Zsuzsannát (János). Tanúk: Bárdos Mihály, Babella Béni. Keresztelők: Bárdos Sámuel és Lévai Erzsébet 1807. máj. 6-án született gyermekének keresztszülei: Takács János és Végh Zsuzsanna. Ns. Katona Mihály és Hanga Erzsébet 1800. mára 8-án született gyermekét Nemes István és Máté Katalin tartotta keresztvíz alá. Korsós Ádám és Gatai Erzsébet 1810. szept. 16-án született gyermekének keresztszülei Takács János és Végh Zsuzsanna. Bogár Pál és Teleki Hona 1808. dec. 19-én keresztelt gyermekének keresztszülei: Takács György és Végh Erzsébet. Bogár Péter és Gáncsos Katalin keresztkomái: Izsó János-Tóth Julianna, Németh Ferenc - Kovács Judit. Bárdos Pál és Szabó Anna Korsós Pétert és Asztalos Zsuzsannát hívta keresztszülőnek. Takács János és Végh Zsuzsanna keresztkomája Németh János és Csekei Zsuzsanna volt és viszont. Takács György és Végh Erzsébet Bárdos Mihályt és Korsós Erzsébetet hívta 1807-ben. Zsikó János és Szabó Zsuzsanna Korsós Pétert és Asztalos Zsuzsannát kérte fel gyermeke keresztvíz alá tartására. Nagy Mózes és Nyirő Éva folytatva az otthon, Sárpilisen megkezdett kapcsolatokat Korsós Pétert és Asztalos Zsuzsannát hívták keresztszülőnek. 17 1800. jan. 10. özv. Kubránszki István vette özv. Marton Istvánné Ifjú Erzsébetet. 1800. aug. 18. Özv. Lengyel Mihály vette Nemes Zsuzsannát. 1804. jún. 16. özv. Bencze János vette Bárdos Zsuzsannát. 1820. okt. 11. özv. Zsikó István vette özv. Takács Györgyné Végh Erzsébetet. 1821. nov. 14. özv. Szentgyörgyi Kiss István vette özv. Korsós Péterné Asztalos Zsuzsannát. 18 ANDORKA - BALÁZS KOVÁCS 1984/a., ANDORKA - BALÁZS KOVÁCS 1984/b., ANDORKA - BALÁZS KOVÁCS 1986., BALÁZS KOVÁCS 1994. 78., BALÁZS KOVÁCS 1995. 20-21. 311