Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vass Erika: Egy cikói német ház élete
Igyekeztem azonban a tulajdonosok számára fontosnak tartott darabok életét megismerni, s úgy érzem, hogy ezáltal sikerült érzékeltetnem olyan tendenciákat is, mint amilyeneket Hofer Tamás mutatott be. Munkámban nagy segítséget jelentettek Zentai Tünde Dél-Dunántúlra vonatkozó kutatásai, melyek közreadásakor a szerző nem csak konkrét példákat ismertetett , hanem elkészítette a térség népi építészetének 11 összefoglaló monográfiáját is. Ez utóbbi révén tudtam elhelyezni a vizsgált házat a szélesebb folyamatokban, illetve ezáltal győződhettem meg a lakosok által elmondottak pontosságáról. Hasonlóan nagy hasznát vettem a Cseri Miklós által szerkesztett Dél Dunántúl népi építészete című kötetben foglaltaknak is. A magyarországi németek építészetének néhány példáját Balassa M. Iván 14 , H Csukás Györgyi 15 , Imre Mária 16 , Lackovits Emőke 17 és Toni Miller 18 tette közre. Habár e kutatások térben és időben eltérő ívűek, mégis jól ábrázolják a németek megtelepedésével kezdődő folyamatot, melyben a magukkal hozott és a Kárpát-medence sajátosságaihoz alkalmazkodó eljárások egyaránt megtalálhatók. Mivel cikói gyűjtésem során csak a kiállításra kiválasztott, 1891-ben épült házra koncentráltam, most sem törekszem a XVIII-XIX. századi előzmények ismertetésére. A „cikói ház" általános jellemzőit Andreas Reder is megörökítette a Cikóról szóló könyvében. 19 Gyűjtéseim során az ebben foglaltakat egy családhoz kapcsolva próbáltam konkretizálni és a változásokat időhöz kötni. Fontosnak tartom a népi építészeti irodalomból kiemelni Vajkai Aurél 20 cserszegtomaji, Fél Edit 21 kocsi és Bálint Sándor 22 szegedi munkáit, melyekben a szerzők a ház és a benne lakók életét együtt örökítették meg. CIKÓ TÖRTÉNETE Cikó egyike a Tolna megyei Völgység dombokkal körülvett völgyi falvainak. A török időkben a megye elpusztult magyar falvait jelentős számban szerbek szállták meg. így volt ez Cikó esetében is, ahol 1715ben 8 szerb jobbágy háztartást írtak össze. 24 A XVIII. század elején azonban erősen megfogytak 25 , és az 1720-as években 6 Hessen vidékéről 7 érkeztek - e később Schwäbische-Türkei-nek nevezett területre német telepesek. 0 HOFER 1983.39-64. 1 ZENTAI 1985. 211-238.; ZENTAI - SABJÁN 1984. 175-202. 2 ZENTAI 1991. 3 CSERI 1991. 4 BALASSA M. 1989. 31-49. 5 CSUKÁS, H. 1987. 647-657. 6 L. IMRE - LANTOS 1989. 7 LACKOVITS é.n. 8 MILLER 1947. 9 REDER1991. 126-132. 20 VAJKAI 1948. 54-72. 21 FÉL 1941. 30-53. 22 BÁLINT 1976. 253-337. 23 ANDRÁSFALVY 1972. 125. 24 Az 1715-ös országos... 25 ANDRÁSFALVY 1972,. 125. 26 WEIDLEIN 1937.34. 445 A ház az 1960-as években.
