Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vass Erika: Egy cikói német ház élete

Kiszler Albertné elmesélte a falu nevének eredetéről szóló történetet, amit gyerekkorában hallott: „Mikor elnevezték Cikónak ezt a falut, nagyon-nagyon be volt fonva ez mindenféle tüskékkel, folyondárral. Es fönn álltak a hegyen, akik ide költöztek, és aszongyák: Hát hogy lehet egy falut előteremteni? Ezt a vidéket mi szeretjük, és ide szeretnénk beköltözni. Hát minden be volt fonva indákkal, és aztán azt mondják: Mi nekiállunk, és széthuzigáljuk ezeket a dolgokat, hogy mi lássuk ezt a völgyet. Es akkor el kezdtek huzigálni, és akkor azt mondja az egyik a másiknak, hogy: Fogd meg és húzd! Te is meg én is, és akkor széthúzzuk ezt, ami össze van nőve, és akkor mi meglátjuk azt, hogy ide lehet-e települni vagy nem. Es így lett belőle Cikó, mert németül azt mondták: Zieg o! ['Húzd meg!'] Ezért nevezték el Cikónak. " Az 1729-ből származó összeírás 284 lakosról ad hírt. Az elsőként érkezők templomot is építettek a katolikus lakosságnak.

29 A település határában levő, XII. századból származó templomrom a táj jelentős búcsújáró helye lett.

30 A lélekszám gyorsan növekedett: 1755-ben 680

31 fő lakott Cikón, az első népszámlálás

32 (1784-1787) adatai szerint pedig 1137. Egyed Antal összeírása szerint 1829-ben 1400 római katolikus német és 15 zsidó lakosa volt a településnek. A németek közül csak kevesen értették a magyar nyelvet. A lakosok búzát, rozst, bükkönyt és zabot termeltek, szántás-vetésen kívül szőlőműveléssel foglalkoztak.

33 A település földesura a Perczel család volt.

34 1921-ben 278 fővel Római Katolikus Olvasókör, 51 fővel Polgári Olvasókör, 80 fővel pedig Polgári Casinó működött.

35 1925-ben az 1735 főből 1705 volt római katolikus, 30 pedig evangélikus. Nemzetiség szerint 1695 német és 40 magyar élt a településen.

36 1939 tavaszán ezt a falut választotta megalakulásának helyszínéül a Volksbund.

37 1946-ban mintegy 1200 németet telepítettek ki.

38 Helyükre a bukovinai Hadikfalváról székelyeket, illetve Csehszlovákiából magyar családokat telepítettek, akiknek szintén el kellett hagyniuk szülőhelyüket. A Németországba került egykori lakosok 1990-ben felújíttatták a templomot, a Rókus - kápolnát és a Kálváriát. Szervezett keretek között legutóbb 2000 szeptemberében, a búcsú alkalmával jöttek vissza.

39 A faluban német és székely kórus működik, amelynek célja a népdalok megőrzése, s ezáltal az identitás erősítése. A német kórus vezetője a kiállításban bemutatott ház tulajdonosa, Rónai Józsefné. A HAZ EPITESE A cikói egyházi anyakönyvekben a családra vonatkozó első adat 1762. január 26-ról származik, amikor a 32 éves Franz Kißler feleségül vette a 10 évvel fiatalabb Juliane Ediert. Az azóta eltelt közel két és fél évszázad alatt a Kiszler család élete szorosan egybefonódott a faluéval. A letelepedéstől számított ötödik generációból származó Johann Kiszler (1856-1927)

40 nevéhez fűződik a telek vásárlása. 0 24 évesen, 1880-ban házasodott össze a szintén cikói Anna Maria Niklosszal (1860-1933). A telek vásárlására a család által megőrzött adásvételi szerződés szerint 1890-ben került sor. A háttérben álló motivációkról, a szülői ház örökléséről nem maradt fenn konkrét adat. Ha figyelembe vesszük a németek körében általános öröklési elvet, akkor közelebb juthatunk a történtekhez. Ebben az időben a németeknél csak egy fiú örökölte az apai házat és birtokot. Rendszerint ő sem kapta meg házasodásánál rögtön a földet, 27 WEIDLEIN 1937. 57-58. 28 Egy másik magyarázat szerint amikor a falut kezdték építeni, ökrökkel húzatták ide a farönköket, és a hajtók így bíztatták az ökröket. CSISZER 1981. 383. Kiss Lajos szerint személynévből keletkezett, de ennek eredete bizonytalan. KISS 1997. 288. 29 KLOS-REDER 1998. 2. 30 IMRE 1996. 239. 31 KLÓS-REDER 1998.2. 32 DANYI - DÁVID (szerk.) 1960. 188. 33 CSERNA - KACZIÁN 1986. 64-65. 34 FÉNYES 1851. 236. 35 Tolna megyei Levéltár XV/8. A Tolna megyére vonatkozó, más levéltárakban őrzött iratok fotókópiáinak, xerox másolatainak levéltári gyűjteménye. Bodor - féle összeírás. 36 Tolna megyei Levéltár. Alispáni iratok 15235/1940. Közigazgatási tájékoztató lapok 1925. 37 TILKOVSZKY 1978. 54. KLÓS - REDER 1998. 4. jy

VASS2001. 159-168. 40 A Kiszler család családfáját a cikói Ortssippenbuch alapján készítettem el. KLÓS - REDER 1998. 446