Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel
A céhek megalakulása kapcsán keletkező céhiratokból a céhek működésének időtartamáról, a céh életéről, szerencsés esetben az előállított termékekről részletes leírást kaphat a kutató. Kresz Mária az Egyetemi Könyvtár kézirattárában lévő kiváltságleveleket tanulmányozta át, amely munka alapján 327 ismerjük a fazekascéhek keletkezését térben és időben, nemzetiség alapján is. A legkorábbi céh említése a szász egyetem általános latin privilégiuma 1378-ból, amelyben több mesterség között a fazekasok céhszabályát is említik. A 15. századból nem, a 16. századból számos helyről került elő fazekas céhprivilégium. (Dés: 1504-1532, Kolozsvár: 1512, Kassa: 1514, Debrecen: 1570-75, Sárospatak: 1572, Munkács: 1592.) 330 A felvidéki városokban is tanúi lehetünk a fazekascéhek megalakulásának. (Például: Eperjes-Késmárk: 1550, Bártfa: 1572, Lőcse: 1579, Pozsony: 1569. - német nyelvű) " Az Észak-Dunántúl Bécs felől veszi át a céhalapítás metódusát - a bécsi 1412-143l-es céhszabályzatot veszi át az említett pozsonyi céhlevél is. 332 A 17. században Pozsony német nyelvű céhlevelét a Duna mentén és az Észak-Dunántúlon megalakuló céhek magyar nyelven veszik át. (Győr: 1633, Pápa: 1650, Székesfehérvár: 1692, Vác: 1693, Veszprém) Jakon 1615-ből, Körmendről 1669-ből. Zalaegerszegről 1690-ből ismerünk céhlevelet. 333 A hódoltsági területen nem keletkeztek céhek. A 18. században erőteljesebbé válik a céhszervezés. A Felföldön és Erdélyben újabb céhek alakulnak. A Dunántúlon a már említett pozsonyi irat magyar változata terjed. (Nagyvázsony: 1706, Komárom és Várpalota: 1718, Keszthely: 1720, Tata: 1722, Devecser: 1745, Tapolca: 1761, Csákvár: 1770.) 334 A Dél-Dunántúlon 1718-ban Pécsett, Szekszárdon és Mohácson alakult céh. Ezek Pécs oklevelének formuláját követik. (Ozora, Dombóvár, Kaposvár: 1747, Dunaföldvár: 1768, Bátaszék, Siklós: 1776, Baja: 1798, Tolna: 1782. -német nyelvű.) Zalában Páka: 1778, Bagonya: 1779. További német nyelvű céhlevelek Sopron környékén kerültek elő. (Nyék: 1700, Pinkafő: 1702, Nagyfalu: 1713.) De Esztergom: 1710, Szentgotthárd: 1738, Selmecbánya: 1775, Sárvár: 1799, Pest: 1730. céhlevelei is német nyelvűek. 33 " Az Alföldön Szegeden 1718-ban alakult céh. 336 A többi alföldi mezőváros igen későn jut céhlevélhez: Mezőtúr: 1817, Kalocsa, Karcag: 1817, Gyula: 1835, Hódmezővásárhely: 1847. 337 Ismerünk olyan helyeket is, ahol vegyes céh kereteibe tartoztak fazekasok: Tolna megyében Tolna: 1782, Paks: 1838, Bonyhád: 1839, Kisdorog és Tevel: 1843. Baranyában Mágócs: 1830. A velemér völgyi fazekasokról csak 1868-as adat van a céhszervezetüket illetően 338 Kresz Mária Összefoglalása a céhekről a privilégiumok nyelvezete alapján 339 latin magyar német szlovák Összes 14-15. sz. 5 5 16. sz. 8 2 17 17. sz. 4 17 11 14 46 18. sz. 32 18 8 58 19. sz. 1 20 7 2 30 Összesen: 10 76 44 26 156 A táblázat adatai szerint nem túl sok privilégiumlevél található fazekascéhekkel kapcsolatban. A táblázat készítése óta azonban már sokkal több dokumentumra derült fény. (Lásd az Éry-Nagy-Nagybákay féle 327 KRESZ 1974, 27-45. 328 Magyarországi fazekascéhek, 1872 (A fazekascéhek feltűnésének dátumával) KRESZ 1991b, 528. old; Fazekas-kályhás mesterek és háziiparosok megoszlása, 1900. KRESZ 1991b, 59. térkép 329 KRESZ 1974, 28. 330 KRESZ 1974, 28. 331 KRESZ 1974, 29. 332 KRESZ 1991, 22. 333 KRESZ 1974, 29. 334 KRESZ 1974, 30. 335 KRESZ 1974, 31. 336 KRESZ 1974, 30-31. 337 KRESZ 1974, 31. 338 KRESZ 1974, 32-33. 339 KRESZ 1974, 43. 240
