Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Simonyi Erika: Kora Árpád-kori település részlet Mezőkeresztes–Cethalomról

Simonyi Erika Kora Árpád-kori település részlet Mezőkeresztes Cethalomról Ujabb adatok az Északkelet - magyarországi Árpád-kori kerámia keltezéséhez és az ún. fabéléses lakóházakról A lelőhely A lelőhely Mezőkeresztes (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) nyugati határában, a műúttól mintegy 600 méterre, déli irányban a Lator patak partján fekvő Cet- vagy másik nevén Csethalmon helyezkedik el (7. kép). Mezőkeresztes község déli részéről 1962-63-ban, terepbejárással azonosítottak két lelőhelyet. A falu határában lévő kiserdő szélén vályoggödör ásása közben emberi csontokra és két koraközépkori nyitott végű karperecre bukkantak, melyeket beszolgáltattak a miskolci Herman Ottó Múzeumnak.

1 Egy évvel később terepbejárás során fedezték fel a Cethalom nevű lelőhelyet, ekkor a felszínről korabronzkori, szarmata és kora középkori kerámialeleteket gyűjtöttek. 1992-ben autópályás terepbejárás során a lelőhelyet egy északnyugat - délkeleti tengelyű, nagy kiterjedésű dombon (kb. 500 x 200 méteres területen) lokalizáltuk. A terepbejárást követő leletmentő régészeti feltárás hat hónapja alatt 6000 m

2-t tártunk fel, 264 objektum és 26 sír került elő (2. kép).

2 A leletek a neolitikumtól a kora Árpád-korig hétféle korszakot képviselnek. A feltárás első eredményeit a Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak 5. Konferenciáján, Szennán ismertette dr. Wolf Mária és a szerző.

3 A mezőkeresztesi leletek közül elsőként a germán temetőrészlet feldolgozása történt meg.

4 Jelen dolgozat témája az az öt félig földbemélyített lakóházból álló településrészlet, melyeket szinte kizárólagosan csak a betöltésükből előkerült kerámia leletekkel keltezhetünk.

5 A lelőhely földrajzi környezete és az itt élő népesség Az öt ház nagyjából egy vonalban, egy északnyugat - délkeleti tengely mentén fekszik. Ez a fekvés viszonylag pontosan követi a domb peremén futó 103 Bfm vonalat, amely egykor a vízjárta területből kimagasodó Cethalom keleti pereme lehetett (/. kép). Talán erre utal a domb elnevezése is, mely, mint egy cet háta emelkedhetett ki egykor mocsaras környezetéből. A lelőhely mindössze 20 km távolságra fekszik a Tisza mai medrétől, s még napjainkban is több kisebb-nagyobb patak szeli át észak-déli irányban a borsodi Mezőséget. A történeti földrajz ezen a területen árteres, réti talajú, keményfás ligeterdőt és időszakosan vízjárta területet rekonstruál.

6 Éppen ezért megtelepedésre és temetkezésre csak a jelenlegi környezetéből is kimagasló dombhátak voltak alkalmasak. Nyilvánvalóvá tette ezt az autópályás terepbejárás is, hiszen régészeti lelőhelyet kizárólag csak a magasabb dombokon sikerült lokalizálnunk. Györffy György a borsodi Mezőséget a határvármegye 10-11. századi kialakításával összefüggésben, az egyik legkorábban besenyők által megszállt területként tárgyalja. „Lehetséges, hogy a megyében lakó besenyő vitézek (2 Besenyő, Keresztes, Szihalom) szintén a határőri szervezethez tartoztak"

7

. Erre utalhat az a 12. századi adat is, amely a mai Mezőkeresztes középkori elődjét, Keresztes falut az Árpád-korban Nyaradhoz (a mai Mezőnyárád, Mezőkeresztesről északra) tartozó, besenyők lakta földterületként jelöli. 1238-ban IV. Béla a besenyők nyárádi földjét, a rajta élő besenyőkkel együtt a jeruzsálemi ispotályos kereszteseknek adományozta. Innen nevezték el a települést Keresztesnek. Alig száz évvel később, 1323-ban 1 KEMENCÉI - K. VÉGH 1964, 237; 1962. évi jelentés Ezúton is szeretnék köszönetet mondani dr. Wolf Máriának, aki engedélyezte és tanácsaival segítette az Árpád-kori leletanyag feldolgozását. 3 WOLF-SIMONYI 1995, 5-32. 4 SIMONYI 1999, 72-87. 5 Jelen dolgozat a F. 29321 Rég. OTKA - pályázat támogatásával készült. 6 SOMOGYI 1988, 863-869. és 1. ábra. 7 GYÖRFFY 1963, 737. 359