Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Simonyi Erika: Kora Árpád-kori település részlet Mezőkeresztes–Cethalomról

azonban már a tatárjárás után elnéptelenedett földek között említik. Természetesen merészség lenne kijelenteni, hogy az általunk feltárt kora Árpád-kori települést besenyők lakták volna, hiszen erre semmilyen régészeti bizonyítékunk nincsen. Az írott források tükrében azonban bizonyos, hogy Mezőkeresztes környékén a 10-11. század fordulójától számolnunk kell besenyő népességgel. Az Árpád-kori objektumok katalógusa

9 21. ház (3. kép) Szabályos téglalap alakú, lekerekített sarkú, 250 x 186 cm oldalhosszúságú, 4,65 m

2 alapterületű, kisméretű, félig földbemélyített épület maradványa. Foltja a mai felszíntől 115 cm-re, a gödör alja 160 cm-re jelentkezett. A ház keleti felében, szétszóródva, másodlagos helyzetben átégett köveket találtuk. A ház padlóján azonban kemencére utaló átégett foltot, vagy összefüggő tapasztásnyomot nem tudtunk megfigyelni. Az épület padlójának keleti felét átlagosan 10-12 centiméterrel mélyebbre ásták le, mint a nyugatit, így két azonos felületű (185 x 125 cm) szintet hoztak létre a „lakó"- téren belül. Az épület nyugati felének déli részét menetelesre képezték ki. Úgy tűnik, hogy itt lehetett egykor a bejárat, ezt látszik alátámasztani az a két karólyuk, amely pontosan az említett „lépcsőhöz" igazodva került elő a nyugati oldal és az objektum közepén. A feltárás során kemence meglétérére utaló nyomot nem találtunk. A padló nyugati részének közepén egy 65 x 40 cm nagyságú, 28 cm mély, szabályos téglalap alakú gödröt figyeltünk meg. A gödör alján néhány átégett kő, patics és állatcsont hevert. E körül a gödör körül bontottunk ki a fent említetteken kívül még négy karólyukat, melyek az észak-nyugati oldal mentén sorakoztak. Az épületen belül sem kemence nyomai, sem tetőszerkezetre utaló cölöplyukak nem kerültek elő. Nem lehet eldönteni, hogy a 6 karólyuk (átm.: 7-10 cm, mély.: 5-13 cm) a kisebb gödör lefedését szolgálták-e, vagy pedig a déli részen két karó lyuk a bejárathoz tartozik, a nyugati és északi fal mentén előkerült karók pedig a fal, vagy valamiféle belső berendezés nyomai lehetnek. Az objektum keleti felében, a folt jelentkezési szintjének magasságában szétszóródva heverő átégett köveket, paticsrögöket és edénytöredékeket bontottunk ki. Elképzelhető, hogy a kövek és a paticsdarabok egy szétbontott kemence maradványai. A cseréptöredékekből két fazekat sikerült rekonstruálni. Azonban az edénytöredékek és a kövek csak az épület pusztulását keltezik, hiszen a gödör már jó negyven - ötven centiméter magasan feltöltődött, mire ezek a leletek odakerültek. Éppen ezért az sem dönthető el egyértelműen, hogy a leletek ebből az objektumból származnak-e, hiszen lehetséges, hogy a használaton kívül helyezett 21. objektum gödrét egy másik ház hulladékával töltötték fel. Leletek: Fazék. Ltsz.: 95.3.734. (9. kép 1. és 10. kép. 1.) Kézikorongon készült, kvarcos, apró szemű kaviccsal és csillámos homokkal soványított, jól iszapolt. Az edény alsó harmadát külön formázták meg, ennek nyoma jól látható a belső oldalán, ez a része az edénynek sokkal kavicsosabb soványítású, mint a felső kétharmada. Oxidált, egyenetlen égetésű, barnásvöröses színű. Pereme erősen kihajló, tagolatlan. Nyaka erősen összeszűkülő. Az edény a legnagyobb szélességét a vállánál éri el. Vállán körömbenyomkodás fut körbe, alatta az edény középső harmadát sűrű (0,2 - 0,7 cm) egyenetlenül bekarcolt csigavonal díszíti. Másodlagosan égett, kívül koromnyomokkal. Funkció: főző fazék. M.: 21 cm, száj átm.: 13,8 cm, alj átm.: 12,5 cm. Kora: 10-11. sz. Cserépbogrács peremtöredéke. Ltsz.: 95.3.735. (10. kép 2.) Kézikorongon készült, szemcsés, kvarcos, mészzúzalékos adalékkal és homokkal soványított, jól iszapolt. Oxidált, egyenetlen égetés, szürkésbarna színű. Pereme ívesen kihúzott, elkeskenyedő (sz.: 0,55 cm), egyenesre vágott. A pereme belső oldalán kézzel formázott vastag két átfúrt lyukkal kialakított bográcsfül. Felületét nedves kézzel elsimították. Külső felülete sötétbarna, ujj- és eszköznyomokkal, belül 8 GYÖRFFY 1963, 781. 9 A leletanyag a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményében 95.3.734. - 95.3.864. számon került nyilvántartásba. 360