Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Bertók Gábor: Adalékok a Dél-Dunántúl római kori településtörténetéhez: Iovia lokalizációja
Mint látható a fentiek alapján biztosra vehető, hogy egy római kori városi jellegű településsel van dolgunk. Ennek kapcsán érdemes felidézni néhány kérdést és problémát, melyek az itt tárgyalt lelőhelyhez is kapcsolódnak: 1. Sopianae és a Balaton között eddig nem tudtunk biztosan városként azonosítható települést rejtő principátus-kori lelőhelyről. Sőt, a területről inkább az a kép alakult ki, - főleg a szakályi telep kutatása nyomán, - hogy afféle „hátsó udvar" volt, kisebb-nagyobb bennszülött lakosságú településekkel, itt-ott egy-egy nem túl jelentős villagazdasággal, melyek birtokai csupán a 3. században koncentrálódtak jelentősebb latifundiumokká. Ugyancsak a 3. század kezdetétől érződik pl. a kerámiaanyag változásában az erőteljesebb romanizációs hatás, melyet a szakályi anyagot feldolgozó Gabler Dénes és Ottományi Katalin az urbanizációs központ korábbi hiányának, majd Sopianae Gallienus alatti municipiummá emelésének tud be. 23 2. Három út haladt északi irányba Sopianae-től, melyek közül az egyik, a Brigetioba vezető nagy valószínűséggel itt haladt keresztül, de vonalvezetésére nézve több lehetőség is felmerült. 3. Az írott forrásokban háromszor szerepel olyan Iovia nevű hely, amelyről feltehető, hogy nagyjából erre a területre esett. Ezek közül a legkorábbi az Itineraria Antonini, mely a 3. század végén nyerte el végső formáját, de tartalmaz korábbi adatokat is. Iovia-t Dombóvártól északra vonatkozó mérföldadattal említi. A Notitia Dignitatum, főleg 4. század végi, 5. század eleji adatokat tartalmaz, s többé-kevésbé bizonyíthatóan erre a környékre tehető a benne megnevezett valeriai Iovia nevű cohors-állomás. Végül az a feltételes azonosítás, mely szerint a 38l-es aquileiai zsinat egyik aláírója, egy Amantius nevű püspök székhelye a valeriai Iovia lehet. 24 Az alsóhetényi erőd II. Constantius kori keltezése kizárja tehát, hogy szerepelhessen egy 3. század végi itinerariumban. 4. Az Illyricumban gyakori Iovia (és hasonló) helynevekkel kapcsolatban meggyőzően bizonyította Tóth Endre, hogy azok nem feltétlenül tetrarchia-koriak mint az általában elfogadott volt, lehetnek korábbiak is. 25 5. A régészeti lelőhelyek tanúsága szerint Dombóvártól északra, ahova az ItAnt XXXII mérföldes adata eshet, viszonylag kis területen belül (kb. 8 km-re egymástól) két kiemelkedő római lelőhelyünk van: az Alsóhetény-pusztai erőd és a mellette lévő jelentős ókeresztény emlékek, valamint a felsőleperdi városi jellegű település, viszont csak egy ismert helynév áll rendelkezésünkre. Ezek közül az alsóhetényi a leletek alapján jól datálható, s nem lehet korábbi II Constantius uralkodásának idejénél. A másik a felszíni leletek tanúsága szerint ennél korábbi réteggel is kell, hogy rendelkezzen. Érdekes, hogy az alsóhetényi feltárás során az erőd falaiból igen nagy mennyiségű másodlagosan felhasznált római kőanyag került elő, melyek az ásató szerint egy környékbeli településről származhatnak. Soproni Sándor azonosította először az alsóhetényi erődöt a Iovia helynévvel, s ezt a kutatók nagyobb része 26 , köztük az erődöt ásató Tóth Endre is elfogadta, ő azonban rávilágított arra a problémára, hogy hogyan vonatkozhat a 3. sz. végi Itinerarium egy 4. sz. közepén létesült erődre, s az egyedül kézenfekvő megoldást is fölveti: ,^4 II. Constantius uralkodása alatt épült erőd és a tetrarchia korra jellemző vagy még korábbi helynév ellentmondásának feloldására úgy jutunk, ha feltételezzük: az erőd közelében volt egy Iovia nevű település, amelynek nevét később az erődre átvitték"" Ezt követő fejtegetésében azonban a feltételezett várost az erőd közvetlen közelében keresi, azt is felvetve, hogy korábbi neve más lehetett. A felsőleperdi lelőhelyet mint már említettem, először Graf András (Id. a 6. jegyzetet) majd később, az előzőekben idézett 1988-as cikkében, az útvonalakat tárgyaló részben feltételesen Tóth Endre is azonosíthatónak vélte az az ItAnt 264, 8 alatt említett Iovia nevű településével. Mint Tóth Endre megjegyezte: 'A körzetben egyetlen jelentős római település van. Szakcstól délre, Felsőleperden, ahol két patakvölgy közti földháton kiterjedt római épületmaradványok találhatók. A terület légvonalban 8 km-re fekszik az alsóhetényi erődtől. Amíg azonban ásatás nem volt a területen, sem a település jellegét, sem korát 23 GABLER 1990, 185. 24 NAGY 1971.80. 25 YQ-TJ.J 1982; A tetrarchia-kori Iovia névadás általános elfogadottságára nézve ld. ugyanitt az 55. o. 6. jegyzetét további irodalommal. 26 Fitz Jenő ellenvetéseit legutóbb Id. F1TZ 1980. 27 TÓTH 1988,54. 108
