Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

K. Németh András: A somolyi templomrom

hogy Szentlőrinctől É-ra feküdt Taba, tőle É-ra pedig Tah.

11 Somogy feltételezhető középkori szomszédosai a következő települések voltak: E-on Tald (ma Regöly-Kisdád), K-en Régen (a mai Regöly), DK-en Szák (ma Regöly-Körtvélyesi-dűlő), Ny-on pedig Tah. A templomromot több, újabb térkép is hibásan várromként jelöli.

12 A falu története A templomot középkori oklevél nem említi, védőszentje sem ismert; írásos forrásban először csak 1721ben szerepel. A településre vonatkozó, nem nagy számú forrás összegyűjtése ezért is indokolt. Somogyot először 1389-ben említi oklevél: Zsigmond király ekkor iktattatta néhai Újlaki Kont Miklós nádor fiát, Bertalan mestert és rokonát Miklóst a falu birtokába.

13 1405-ben a Simontornyát birtokló Kanizsaiak Somogyi János nevű miszlai jobbágya több tucat társával együtt Gyánton, a fehérvári johannita konvent birtokán hatalmaskodott; feltételezhetjük, hogy nem Somogy megyéről, hanem a hasonló nevű faluról, származási helyéről kapta nevét ez az ember.

14 A Zsigmond király elleni bárói liga 1403-as veresége után az összesküvésben részt vett két Újlaki testvér - Kont Miklós nádor két unokája - nagy árat fizetett büntetlenségéért. 1406. január 10-én Zsigmond király Újlaki László hűtlenségét Garai Miklós közbenjárására, Imréét pedig 12000 aranyforint fejében megbocsátotta, ám mivel Újlaki Imre csak 3000 forintot adott meg készpénzben, Somogy és Tolna megyei birtokait - így Somogy falut is - Zsigmond átvette tőle 9000 forint értékben.

15 1407. június 2-án Ozorai Pipo főkincstartó, temesi és sókamaraispán és testvére, Firenzei Scolaris Máté szolgálataikért Zsigmond királytól Dalmad, Somogy, Marton, Kövesd és Somodor birtokokat kapták.

16 1425-ben Ozorai Pipo a fehérvári káptalannak adta Somogy falu másik felét, mert engedélyt kapott arra, hogy a Boldogasszony tiszteletére szentelt koronázó-templomba temetkezhessen.

17 A következő évben Zsigmond király megerősítette Ozorai Pipo intézkedését, amely szerint feleségére, Borbálára hagyta halála esetére Somogy és Tolna megyei javait, így Somogy falu másik felét is.

18 1439-ben a fehérvári káptalan egyik Somogy falubeli jobbágya a káptalan megbízottjaként részt vett Hernádfalvi Antalnak és feleségének, Mekcsei Annának a szomszédos Tah faluba történő beiktatásakor.

19 Az 1542. évi rovásadó-összeírás szerint a faluban 23 porta volt Palatich Jánosé, három porta pusztán állt,

20 a szolgák 12 dénárt fizettek.

21 Palatich János, aki ebben az évben összesen 60 portával rendelkezett Tolna megye Kaposmenti járásában, később Zrínyi Miklós familiárisa, 1558-ban átmenetileg a szigetvári vár parancsnoka, később ura helyettese volt a főkapitányi székben.

22 Az 1543-as dika-jegyzék szerint a pusztán álló falu birtokosa a fehérvári káptalan,

23 a lakosok a törököktől való félelmükben elmenekültek.

24 Úgy tűnik, hogy a település évtizedekig néptelen volt, mert a simontornyai szandzsák 1546-ban meginduló tahrir-deftereiben először csak 1580-ban tűnik fel a tamási náhijéhez tartozó Somogy falu, név szerint felsorolt 29 nős és 17 nőtlen férfi lakójával; tíz év múlva a családi állapot megjelölése nélkül 35 férfit írtak össze.

25 Az 1580-ban összeírt 46 férfi közül 17 megtalálható az 1590-es jegyzékben is^ a mindkét adatsorban megtalálható családnevek (Bacskó-Bacskod-Bacskor, Besnő-Besnői, Doson-Toson, Ihász, Horvát, Kazsa, Keszeg, Mátyás, Szabó, Varga) ekkor még magyar lakosságra utalnak, kivéve a Toson és az 1580-ban összeírt Mecsárlik nevet. Ugyancsak az első névsorban találkozunk a falvakban nélkülözhetetlen 11 AnjouOkm VI. 338. reg. 538. o. 12 Pl. a 1: 10000-es EOTR-vetületű térkép, a térképlap száma: 34-324. 13 ZsO I. 1266. reg. 14 FEJÉR X/4. 447-450. 15 ZsO II/l. 4374. reg.; WENZEL 1884,

1. 10. reg. 15-18; MÁLYUSZ 1984, 55-56. Az iktatásról szóló parancslevél és jelentés: ZsO II/2. 5415. reg.; SZAKÁLY 1968, 18. 16 ZsO II/2. 5529; WENZEL 1884,

1. 15. reg. 19-24. Az iktatásra felszólító parancslevél: ZsO II/2. 5585. reg., a róla szóló jelentések: ZsO II/2. 5610. reg. és ZsO II/2. 5659. reg. Az iktatólevelek átírásai: ZsO II/2. 6489. reg. 17 WENZEL 1884, III. 73. reg. 430-434. 18 WENZEL 1884, IV. 75. reg. 613-616. 19 HazaiOkm IV. 236. reg. 322. 20

Dical542. 21 ÉRSZEGI 1978, 120. 22 SZAKÁLY 1969, 43. 23 MAKSAY 1990, 777. 24

Dical543. 25 DÁVID 1982,235. 156