Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
K. Németh András: A somolyi templomrom
kovácsműhely meglétét bizonyító János kovács nevével, valamint a jobbágyok származási helyére utaló Kozsba és Adi nevekkel. Kospa elpusztult falu Tamási határában, a községtől D-re fekvő erdő Likashegyitisztásán, 26 a szintén közeli, a defterekben Somoggyal többször együtt említett Ad puszta pedig valahol tárgyalt településünk közelében feküdt. 27 A magyar lakosság feltehetően a tizenötéves háború környékbeli harcai során menekült vagy pusztult el. 1600. februárjában a törökök Simontornya alatt gyülekeztek Kanizsa ellen, 1602-ben pedig az osztrákok ostromolták eredménytelenül a várat. 28 Az 1602-1603-as télen tatárok teleltek Szigetvár, Koppány, Mohács és Simontornya környékén; 9 a települések pusztulására bőven adódott lehetőség, bár Somogy szűkebb környékéről nincs adatunk. 1622-ben először készült összeírás a Tolna és Somogy megyei Eszterházy-uradalmakról. Meglepő, hogy a simontornyai és az ozorai uradalomban is szerepel egy-egy Somoly nevű puszta; 30 a két, hasonló nevű település később is szerepel azonos időben. A másik Somoly pontos helyét nem ismerjük, középkori forrásainkban sem találunk a környéken másik, hasonló nevű falut. Azonosíthatnánk a szintén a simontornyai szandzsák simontornyai náhijéjének 1565-ös és 1571-es tahrir-defterében szereplő Somogyi nevű faluval, ám ezt a települést a defterek elemzője Mucsi és Felső-Papdi közé lokalizálta, 31 tehát a későbbi Eszterházyuradalmaktól elég távol feküdt. A több évben is előforduló, teljesen megegyező adatok ismeretében talán nem lehetetlen, hogy kétszer is összeírták ugyanazt a helyet; ennek azonban ellentmond, hogy 1669-75-ben mindkét települést eltérő nemzetiségűnek jelölték meg. A könnyebb átláthatóság érdekében táblázatban foglaltam össze a 17. századi adózási adatokat. 32 év falu írásmódja uradalom lakosság fizetett adó év falu írásmódja uradalom lakosság papucs (pár) kapca forint 1622 Somoly puszta Ozora 1622 Somoly puszta Simontornya 1651-52 Somoly Ozora rác 2 + 10 1651-52 Számoly Simontornya rác 2 + 10 1658 Somogy Simontornya rác 1 + 7 1667-68 Somoly Ozora 2 + 10 1667-68 Szamoly Simontornya 2 + 10 1669-75 Somo puszta Ozora magyar 1669-75 Somoly Simontornya rác 1 + 10 Nem tudjuk, hogy a 17-18. század fordulóján belül pontosan mikor néptelenedett el végleg Somoly, de 1715-ben Eszterházy József gróf már ezt írta az újratelepítés előtt álló Regöly szállólevelében: „tudván..., hogy... eléghséges földje s határja nem leszen Regelly pusztámnak, azért Somoly és Kistaha nevű két pusztámat is hozzá adjungálni kívánom"'''? 1 ' A középkori Somogy falu határa ettől az időtől tartozik a regölyi határhoz. A rom újkori említései 1721-ben a regölyi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a regölyi határhoz csatolt Somos nevű pusztán egy igen régi templom romjai állnak, amelynek szentélye majdnem teljesen elpusztult, az É-i oldal egy ember magasságában, a D-i kétszer olyan magasan áll, a Ny-ra néző torony kétharmad részében megmaradt, 26 TORMA 1981. 27 CSÁNKI 1897, III. 413; DÁVID 1982, 134. 28 KISS 1938, 82-83. 29 HEGEDŰS 1979, 18. 30 HEGEDŰS 1979,20-21. 31 DÁVID 1982, 129. 32 HEGEDŰS 1979, 34-35, 37, 41-42, 46. alapján Szakály Ferenc az 1675-ben megújított 1669-es összeírás szerint 10 forintot fizető, rácok lakta Somoly adóit a tamási uradalom adatainál közli: SZAKALY 1981, 275. 33 A szállólevél szövegét 1865-ben a regölyi elöljáróság elküldte Pesty Frigyesnek, a helynévgyűjtő adatlapra másolva: GAÁL KŐHEGYI 1977, 297-298. Eredetije: Eszterházy Repositorium 35. Fasc. I. Nr. 201. 157
