Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Kiss Tünde: A Sió völgy későkelta és koracsászárkori településtörténetének vázlata
anyaghoz köthető. 124 (75. kép 1, 2, 120, 121.) Egy erősen kihajló peremű urna elterjedtnek mondható a LT D telepek anyagában, 125 a nagyméretű edény szintén gellérthegyi típus. 12 (75. kép 3, 4, 126,129.) 29. Szekszárd-Palánk-Ágoston pta (Sió hídtól északra) Magassági adatok: 105-108 m Római telep. A várostól északra, a Sió északi oldalán,, ma telepített papírnyár erdővel benőtt területen fekvő lelőhely. Az addig szántó terület rigolírozása után B. Thomas 1964-ben Kr. u. 1. sz. vége és 2. sz. elejére datálható, útmenti, benszülött jelegű teleprészt tárt fel. A telepet szürke, galléros tálak, bepecsételt kerámia, terra sigillata töredékek, márványos festésű darabok, és mozaik maradványok keltezik. 127 5.1 A földrajzi adottságok és a La Tène D településhálózat kapcsolata. Kronológia. A Balaton melletti telepek (Balatonföldvár, Szántódpuszta-Trafóállomás és Balatonszéplak-Vadkacsás) a tó az elmúlt évszázadban többnyire feltöltött vagy kiszáradt tőzeglápjai fölé emelkedő dombhátakon helyezkedtek el. A Siófok-Zsidótemető területe egy hídként szolgáló földnyelv része. Siójut-Jutai dűlő lelőhelye a Sió mocsara és átkelőhelye fölött fekszik közvetlenül. Siójut-Telepesek bozótja a mocsárba háromszög alakban beékelődő kiemelkedésre települt. A telep lakói a vizenyős területen való könnyebb átkelés lehetőségét is kihasználhatták. A lelőhelyek vízjárta területektől való távolságát a Sió csatorna átvágási térképét és a Bendefy-V. Nagy könyv térképét múlt századi és modern térképekkel összevetve határoztuk meg. 128 A legújabb éghajlat-történeti és környezetrekonstrukciós vizsgálatok a Kárpát-medence korabeli nedves klímájára utaló nyomokat találtak, és a Balaton vízszintjét 109 m-ben állapították meg. A pollenvizsgálatok alapján is nedves klíma mellett 107-109 m közötti vízszintmagassággal számolhatunk. 131 A Balaton melletti telepek magassága 110 és 125 m között van a tőzeglápok fölötti dombokon (Földvár, Szántód, Zamárdi-Rétifbldek, Zamárdi-Kútvölgy) vagy a szigetszerű kiemelkedéseken (BalatonszéplakVadkacsás, Siófok-Zsidótemető, Siófok-Kiliti M7/65, Siójut-Jutai-dűlő). Ságvár környékén a Jaba patak völgyében (Ali rét, Belterület, Ragálé, Adánd-Henchidai rétek) 120 m-es és annál magasabb dombhátakon, közvetlenül a patak mentén sorakoznak a telepek. A Jaba völgy sűrűn betelepült harmadrendű vízfolyásnak tekinthető. 132 Siójut-Telepesek bozótja a terepadottságok miatt megfelelően specializálódott ártéri szigetszerű kiemelkedésen fekvő nyíltszíni telep. Az 1990-ben készült légifotón jól megfigyelhető, hogy körbefutó árokkal erősítették meg. 133 A római korban továbbélő késővaskori településfajtának határozható meg. Mócsy András meghatározása alapján a Sió mocsaras vidéke volt az Eravisci és a Hercuniates közötti határ. Szabadhídvég-Pusztavár így stratégiai ponton épült, a földvárihoz hasonló funkciójú magaslati telep, mely a két nép közötti határterületen fekvő település és átkelőhely lehetett. 134 A festett-sávos kerámia jelenléte a telep kedvező kereskedelmi pozícióját jelzi. A Hercuniates-terület szívében fekvő Szalacskával 135 124 BÓNIS 1969, Abb. 15/37. 125 Gomolava: JOVANOVIC - JOVANOVIC 1988, 119. Pl. 1/5., Esztergom-Szentgyörgymező-Dunapart CCF I. 216. Pl. VII/11. 126 Gellérthegy: BÓNIS 1969, Abb. 63/16. 127 B. THOMAS 1964, 40-41. 128 BENDEFY - V. NAGY 1969, 2.1a térkép, Az Osztrák-Magyar Monarchia Katonai felmérése 1894-1898, 1:75000. A Dunavölgy átnézeti térképe 1908, 1: 125000. 129 JEREM - FACSAR - KORDOS - KROLOPP - VÖRÖS 1985, 17. 130 JEREM 1994,81. 131 VIRÁG 1997, 358. ZÓLYOMI - NAGYNÉ 1991, 25-32. 132 JEREM 1994, 116. 133 VITUKI 990321 11. 134 BÓNIA1971,36. 135 GABLER 1991, 56., Uő 1995a, 63. 383
